Dr. Szabóné Danka Klára: A Hortobágy-Berettyó folyó cönológiai vizsgálata (2008) / 0921-2008

- 6 1.2. CÉLKITŰZÉS Munkám során célom volt a Hortobágy-Berettyó sajátos szakaszainak megfigyelése, cönológiai feltárása, a szukceszszió tanulmányozása, a növényállományok diverzitásának elemzése. A vizsgált természetvédelmi terület jelentős része vizi-, vizparti, mocsaras illetve nedvesréti területeket véd. Az Ecsegfalvi Természetvédelmi Terület, a kelet-európai erdős sztyepp egyik legnyugatibb területe. Érdemes megismerkedni ezen élőhelyek fajokban gazdag növény-, és állatvilágával. A szukcesszió tanulmányozásának előzményei A folyó nedves rétjein, szikes területein főleg efemer növények élnek, kiöntéssel járó áradás után, ha elvonul a viz, lerakott hordalék marad. /1988.VI.1. - VII.7./ A Hortobágy-Berettyó mente természetes tájalakulat. Vizét itt-ott holtág vezeti le. A vizmagasság csökkenésével /VI.10 - VI.24-ig/ egyes vizinövényeket a mederkisérő növényzet váltja fel. A tündérfátyolon kivül, mely az egész vizfelületet beboritotta, megjelentek a mocsári növények /vizi hidőr, mo csári csotkáka/, a nádas, gyékényes, zsombékos mellett. A vízfelületén békaszőlő fajok, ágas békabuzogány, békatutaj, békalencse fajok találhatók. A teljes kiszáradáskor a felületet először békanyál vonja be.