Gömöri Edit: Egy jászkiséri szikes puszta botanikai feldolgozása (2008) / 0917-2008

o o A Jászs -g története dióhéjben: Jászság az elmúlt századokig - araig a fc Idmlive lés­nek s jelentősege kicsi volt - mocsaras, lápos terü­let volt, mint az Alfölc. nagy része. A Zagyva és a Tarna m g mos., is, de ezelőtt is nagyon kanyargós volt. Tavaszi árhullám rendszeresen túllépte a med­ret ás mocsárrá változott minden. Id vei a le nem folyt viz felgyűlt ás kialakult az összefüggj vizi­labirintus. Jó' volt ez a természetnek, és jó volt az embereknek - szlávoknak, avaroknak, magyaroknak és később a tatárdulás után © IY. Béla király által be­telepitett nomác pásztorkodással foglalkoz jászok­nak is. A mocsár megvédte őket az ellenségtől. Több ezer évvel ezelőtt élt már itt ember. Az árterek­ben halmokat emelt, a meglevőket magasitotta. Ezeket a halmokat ma által nosan "Kunhalmok"-nak nevezik. Jászberény egyik része- lorsőhalma - is ilyen halom­ra épült. Ezek a halmok őrző, útjelző, temetkezési, határjelei" helyűi szolgáltak. A földrajzi felvételezések során 1"0 db-ot számoltak meg belőlük. A Jászság másik történelmi érdekeásége a "Csőrsz-árka". Mes­terséges létesítmény ez is. Mezsgyehatást a gyepit védte. Több mint 100 km. hosszú, Hatvan fe1 1 jőve végighúzódik a Pelso-Jászságon, átlépi a Tiszát Tisza­füred határában és végighúzódik' a Tiszántúlon. Több ezei éve készítették. A honfoglaló magyarok is fel­használták a védekezésben, _z az elnevezés hu..ódik meg Jásv;árokszállás nevében. A kunhalmoknak ós a Csörsz-árkának is csak maradványa­it találjuk meg. Ezeken a Terhieteken még felleljük az eredeti, az ősi vegetációt ;s az arra jellemző fajokat, társulásokat. Az itt oly jellemző Fraxino pennonicae­UÍmetun és tatárjuharos-tölgyes társulások a torok időkben tönkrementek. A rablógazdálkodás, felégetesek során az értékes fák ki usztultak, az erdőket bozóttá ront ották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom