Gömöri Edit: Egy jászkiséri szikes puszta botanikai feldolgozása (2008) / 0917-2008

- hh < 65. Kloridtartalom meghatározása Módszer: Anyagok és eszközök: 0,05%-os Agi\FCU oldat, 1 ml-es osztott pipetta, 5 ml-es pipetta, kémcsövek", kémcsőállvány. Talajkivonatokból 5 ml. szüredéket kémcsövekbe cseppentettem, majd 5 csepp 0,05%-os ezüst-nitrát-oldatot adtam hozzá. A fellépő zavarosságot skálával összevetve mértem. Skála: gyenge opálosság 0-10 mg Cl~/100 g. talaj erős " 10-15 mg Gl_/100 g. talaj kevés csapadék 15-20 mg Cl /100 g. talaj gyor.san ülepedő csapadék 20-30 mg Cl_/100 g. talaj sok csapadék 30-40 mg Cl /100_g. talaj igen sok csapadék 40 mg felett C1~/1Ö0 g. talaj Megfigyelés: A. talajminta: gyenge ooálosság 0-10 mg Cl""/100 g. talaj B. " " ^ C. " sok csapadék 30-40 mg Cl"/100 g. talaj Magyarázat: Az ezüst-nitrát a kloridok oldatából fehér, pelyhes csapadék talajában ezüst kloridot választ le. Ezzel a reakcióval a talajok kloridszintje mérhető. Következtetések: A minták viszonylag alacsony kloridtartalmat mutattak. Tehát a talajban kevés adszorbeált anion, igy kevés kation kolloid van. Hiszen a kolloid csak savas közegben lehet ^pozitiv töltésű. Ilyenkor nagy az adszorbeált anionok mértéke, vagyis magas a talaj Cl", 30. ~ tartalom. Mindez a talaj lugosnágát és szikességét mutatja.