Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008

6 lönböző tényezők határozzák meg /2.ábra/ - a légtártői mint életközegtől jelentős sajátosságokban tér el, melyek közül legfontosabb a folyékony halmazállapot. Ennek igen nagy kihatása van a vizet benépesítő élőlények szaporodására, mozgására, táplálkozására, egyszóval összes életfolyamataira. A tengerekben és a kontinentális vizekben egyaránt négy élet* táj /régió/ különböztethető meg, amiken belül függőlegesen rétegek /sztrátmok/, vízszintesen életövek /zónák/ választhatók el. /8. - 9. ábra/. 2.3.1. A vizek élővilága A vizek élővilága egyrészt a vizhez, mint környezethez alkalmazkodó, másrészt a parti zónában élő növények és állatok összessége. A változatos élethelyeket /mint pl. a viztükör, és a szabad viz egésze, a fenék, a meder, a part, avagy a forrás, az ér, csermely, patak, folyó ós tavacskák, tavak, tározók, a barlangi vizek, a talaj- és kűtvizek stb./ igen változatos növények és állatok népesitik be. Ezek mozaikszerűen ábrázolva a következőki A vizeinkben mindenütt fellelhetők a különböző baktériumok, amelyeket lebontókna

k nevezünk, mert ezek a vizbe jutott olddott állapotú, vagy kolloid jellegű, valamint törmelékes szerves anyagot elbontják, mineralizálják szervetlen anyagokká aerob, vagy anaerob úton. A növényvilá

g tápláléka a vizben oldott szervetlen anyagok. A növények a termelő

k, mert széndioxidból ós vizből zöld szintesteik segítségével a napfényenergia felhasználásával szerves anyagokat termelnek ós oxigént szabadítanak fel. Az állatvilág a termelt szerves anyagokat testében felhalmozza, raktározza. így az állatvilágnak növényevő, vagy ragadozó szervezetei vannak. Az egészséges vizben a teiraelő /növény/, a fogyasztó /állat/, a lebontó /baktérium/ élőlények közötti kapcsolat az optimális egyensúly elérésére irányul. E három csoportot a 10. ábra szemlélteti. A vizi szerkezetek legjellegzetesebb tagjai a mikroszkopikus