Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008
24 laboratóriumban ismerkednek meg, ahol a vérsavó és a vizelet elektrolit koncentrációjának /Na,-K,-Ca,-Mg-ionok/ megállapítására alkalmazzák. /Egyébként van olyan régi tanitványom, aki annyira megkedvelte a laboratóriumi munkát e látogatások alkalmával, hogy az iskola elvégzése után ott helyezkedett el./ Végezetül a halobitásról annyit, hogy folyóknál kevésbé van jelentősége, mint állóvizeknél. Ji^ofitá s /a viz termelése, biológiai képessége/ A vizi ökoszisztéma elsődleges szervesanyag-termelésének /szervetlenből szervest/ mértéke. Alapja az a fotoszintézis biokémiai folyamata, amelyhez fény, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelő hőmérséklet és klorofilltartalmú növényzet /alga, hinár/ szükséges. Jelentős a tápanyagok szerepe, mert ha a növényi sejtek felépítéséhez szükséges elemek /C, H, 0, N, S, ?/ közül csak egy is hiányzik, ez gátló tényezőként hat. Legtöbbször a foszfor tekinthető minimumfaktomak, ezért annak szennyvízzel történő bevezetése a vizi növényzet elburjánzását okozhatja. /Eutrofizálódás = "túltápláltság"/ Ha a trofitás emelkedésével a nyiltvizben lebegő mikroszkopikus algák szaporodnak, planktonikus eutrofizálódásró l beszélünk. Ilyenkor az algák 03 a testükben levő tápanyagok is együtt mozognak az elfolyó vizzel. /4. b. - 6.a. - 6.b. -8.a -8.b. -9.a 9.b/. A gyökerező hinár, élőbevonatok vagy fenéklakó algagyep foiTiiájába keletkező növényi túltermelésről bentonikus eutrofizálódásró l van szó, ekkor az elfolyó viz teljesen tiszta, akár alga- ós tápanyag-mentes lehet és a meritett minta akár oligotrófiára is utalhat. /4.a.-5.a.-5.b. képek/ A sürü növényzettömeg nagy felületen zárja el a fénytől a viz alsóbb rétegét ahol a fénytől elzárt növények rothadni kezdenek. A túlszaporodott növényzettel az őket fogyasztó állatok is elszaporodnak. Az oxigénfogyasztók és a széndioxidtermelők nagy száma osrigént von el a vizből. Az igy előálló oxigénhiány következtében az élőlények tömegesen pusztulnak el, elbomlott tetemeikből szerves iszap és rothadási gáz /metán, kénhidrogén/ keletkezik. A helyzet egyre romlik, mind több élőlény pusztul el oxigénhiánytól, a viz élet/
