Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008
- 19 3.2. Vizminősitós /vizvizsgálat/ A rendszeres vizvizsgálatot Magyarországon 1956-ban kezdték meg a vízügyi igazgatóságok az öntözőrendszerekben, valamint a í'elügyeletük alá tartozó csatornákban. Ettől kezdve alakult ki a vizvizsgálat mai szervezete, valamint a vizvizsgálat egységas módszertani és nyilvántartási rendszere. A vizek minőségének vizsgálatánál az azok használhatóságát befolyásoló tulajdonságokat nézik. Figyelemmel kisérik a meteorológiai, hidrológiai viszonyokat, mivel azek nagymértékben befolyásolják a vízminőséget. A viz minőségének meghatározás a szakszerű umtavéüeibő l, vala* mint helyszíni ós laboratóriumi fizikai, kémiai, biológiai 03 bakteriológiai vizsgálato k elvégzéséből áll. 3.2.1. Fizikai vlzuinőaités A fizikai tulajdonságok közül n vizvizsgálatok során a viz szinét. szagát, átlátszóságát, zavarossá^át.hőmérsékletét. t's elektromos vezetőképességét szokták meghatározni. A viz: iinősités a radio^ktivicá j vizsgálatára is kiterjed, mert a radioaktív anyagok azért veszélyes vízszennyezők, mert érzékszerveinkkel okokat nei; észleljük, de biológiailag irreveribilis elváltozásokat okoznak. A kőzetek természetes rádioaktivitása miatt az azokkal irintkező vizek kis mennyiségben /0,1 Bq/1 nagyságrend/ mindig tartalmaznak rádioaktiv izotópokat is. A tengervíz radioaktivitása annak nagyobb sótartalma niatt nagyobb. A légköri atombomba-kisérletek hatására az aktivitás a hatvanas évek elején az európai folyóvizekben is többszörösére emelekedett.. Jelenleg az izotópokat felhasználó laboratóriumok és az atomreaktorok jelentenek nagy veszélyt, sajnos erre figyelmeztet bennünket a közelmúltban Csernobilbán lejátszódott katasztrófa is. A fizikai tulajdonságuk közül jelentősége miatt még a hőmérséklete t emelném ki. A hőmérséklet emelkedésének káros hatása az, hogy az oxigén oldhatósága csökkent, ez megnehezíti a biológiai lebontást, a folyó öntisztulását.
