Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008

17 Nyest /Martes foina/ He:nnelin /Mustela erminea^ Vadmacska /Pelis silvestris/ S végül, de nem utolsósorban a rovar-fauna legjellegzetesebb képviselőjét a tiszavirágot /Palingeia longucanda/, mint kérész fajt, A meredek partoldalban még tömegesen tenyészik, amely kora nyári időszakban a Tisza látványos "kivirágzását" okozza. Meg kell azonban mondani, hogy az utóbbi 10-15 évben ogyre kevesebbet gyönyörködhetünk ebben a látványban. Szakemberek kutatják az okát, s a vízszennyezésre vezették vissza ritkulásukat. A faj-lista az alábbi minta vételi helyek alapján lett összeállítva /térkép-melléklet/: Kiskörei tározó és környéke /Aranyosi öblitő-csatorna, Sarudi oblözet, óhalászi sziget, Tiszaörvényi öblitő csatorna/ Cserőközi Holt-Tisza Kőtelki Holt-Tisza /Csatló ós a Gólyi-tó/ Patkós holtága Nagykörű Tiszapüspöki Kovácsi Holt-Tisza Szolnok* Alcsi Holt-Tisza Tiszavárkony, Vezseny Rákócziujfalu Tiszakécske, Tiszaug 2.3.3. Táplálkozási lánc A biotikus tényezőknél már szó volt arról, hogy az élőlények wöafsle kapcsolatban állnak aegymással, esek közül /és a dolgozatom témája szempontjából/ a legfontosabb az élelmi lánc, ami a vizben kialakul az egysejtű algáktól a legnagyobb testű ragadozó halig. /12 ábra/. A csupán mikroszkóppal látható lebegő algákat "állatfelhőként" sodródó, apró állatok/ vizbolháknak, evezőlábúaknak nevezett