Sinka József: Egy híres solymász portréja – Galántai Lelovich György (2008) / 899-2008

Gondolkoztam rajta, hogy tudnék élő libát szerezni, gondoltam majd szerzek a vallásoktól olyat, amelynek meglőtték a szárnyát és nem tud jól repülni, dehát es nelióz dolog, és a vadászok nem adnál: semennyiért sem, neg nekem sem volt idom arra, hogy lessem, mikor lének Így meg libát*

... ? - 5 „ .; ,,i: . .. 1 ; . , ; 4

1950* október 0-án egy reggel lóra ültem és kimenten a sólyommal* A libák már mozogtál: a határban, és hát valamit kell fogatni, ninos már gém* Egy varjúra küldtem a madaramat, de az átrepült a tó felett és a libák felé csapott,

/

ugyanis ott egy árpás volt, oda szálltak le a libaosapatok*

Ez 1,5 km-re volt tőlem, láttam feÍrépülni a libákat, amint rémülten menekülnek* A lóval megkerültem a tavat, és ott keresni kezdtem a sólymot, elmentem az árpatarló legtulsó végére, és ott egy - s élyomss ob orra lettem figyelmes, amely az ón sólymom volt és a talapzat egy nagy liba*

Bem tudtam, nem a véletlen müve e ez, egész éjjel nem aludtam és másnap kimentünk a séakásba, itt dianna megint levágott egy libát*

A következő idényre szereztem még egy sólymot, Viktóriát, ezzel nagyon szépen vadásztam génre* ősszel rámentünk a libákra, úgy vágta a libát mint a rongyot*

A következő évben ez a két vándorsólymom elpusztult, csal: egy kerecsenem maradt* Est kellett bevadássnom gémre* Először galambot fogadtam vele, mivel még soha sem fogott madarat* Ezután, a tangóm következett, ezt is vágta* A szabadon élő gémtől viszont megijedt és visszaszállt a kezemre# Bementem vele a telepre, és ott egy tangómét vágattam vele* így ment ez napokon keresztül. Egy reggel végre nem ijedt meg, és levágta a szabad gémet is* Ezután már ment a génrvágás*