Kalmár Ferenc: Téli madárvédelem a gyakorlatban (2008) / 0897-2008

13 Itt sebesen Xehántják a mag héját és ügyesen kicsipegetik a beXsejét. Ezt a mííveXetet egy aXkaXommaX rendszerint 5-6-szor ismétXik meg, közben áXIandóan figyeXnek, ha vaXami riasztót tapasztalnak, éXes hangon riasztva elrepüXnek. Erre a hangra a többi faj is felfigyel. Előfordul az is, főleg ilyenkor kora reggel, amikor még nincs nagy forgalom, hogy az etető szélén törüfel a magot. A széncinkéket gyakran látni a földön is keresgélni, szivesen beszállnak az etetősátor alá is a magért. Egy jó tíz perc múlva már 15-20 cinege hordja a magokat, s ha jobban szemügyre vesszük őket, észrevesszük a széncinegék között néhány szerényebb termetö, kék fejtetőjÜ kék cinegé

t is szorgoskodni. Jelenlétüket elárulja vékony pisszegő hangjuk is.Félénken húzódnak félre nagyobb testft rokonaik útjából, de ha kell, harciasak is tudnak lenni. Egy alkalommal például az egyik széncinege megkaparintott egy, az etetőbe kitett fél diót, s a közeli fára akart szállni vele, de terhe súlyosnak bizonyult, igy néhány méternyire az etetőtől, a hóban kezdte el csipegetni, s ekkor ott termett egy kék cinege, ki láthatóan bejelentette igényét a csemegére. Egy darabig fenyego pózt felvéve forogtak egymással szemben, majd összecsaptak. A küzdelem rövid volt, s a kisebb termetű kék cinkének sikeiiXt eXíízni riváiisát.