Dr. Császár Ferenc: Természetföldrajzi betekintés a Tisza-völgy múltjába (2008) / 0892-2008

7. H-.Az_ár£érÍ_gazdálkgdá§

i_ Az évente rendszeresen visszatérő árvizeket az évszakok változásaihoz hasonló jelenségnek tekintették a Tisza völgyében és népének gazdasági tevékenységeit vízjárához alkalmazkodott. Az ősi ártéri gazdálkodást nemcsak a földnek,hanem a terület vizeinek sokoldalú hasznositása is jellemezte.A vízhasználati jog már az Árpád-korban,majd a Werbőczi-féle Hásmakönyvben is szabályozva volt. Általában a földesúri adomyánozási jog keretei közé szorították. A legeltető pásztorkodással egybekötött állattartás István király korától uralta az ártéri gazdálkodást.A talajviszonyok igen kedvezőek voltak a földművelésre is.Földj? nyirkos,gazdag feketeföld és mindennemű gabonatermesztésre alkalmas,a visszahúzódó árvizek iszapjának lerakodása folytán. A vizjárta területeken,réteken és mezőkön a szarvasmarha-,juhés sertéstenyésztés fejlődött ki.Az ártéri legeltetésen alapuló pásztorkodó állattartás a XIX.század végéig úgyszólván egyedülálló volt a Tisza völgyében.A Tisza vízrendszerének szabályozása folytán visszaszorult , viszont jelentősen megnőtt az ármentesítés folytán a termőföldek aránya.De visszaszorult a folyószabályozás folytán a már kialakulóban volt kertgazdálkodás is,ahol főleg dohánytermesztés és szőlőművelés folyt,visszaszorult a belterületi kertekbe,gyümölcsösökbe,a "körtvélyesekbe". _A_vízi_malmok_. _ A gőzgép megjelenése előtt egyetlen erőgép nyújtott kehetőséget a gabonaőrlésre,a vízi malom.A tiszai áruforgalomban jelentős szerepe volt a gabonaszállitásnak,mellyel a vízi malmokhoz tartottak. Az Árpád-kori oklevelekben szereplő határleirásokban a XIII. XIV.századtól történik említés a vízi malmokról. IV-.Béla király 1261.évi oklevelében a Tisza-Kőrös-Berettyó vidékén lévő halastavak mellett,vízi malom helyét is megjelöli és engedélyezi.A Tisza lassú folyású szakaszaiban leginkább alulcsapott kerékkel működő hajómalmok létesültek.A kisfolysú mellékfolyók mentén pedig általában gátmalmokat épitettek,amelynél a szükséges vizmenynyiséget illetve tartalékolását gátak közé szorított esó'viz vagy hólével is biztosították. Az 1567.XII.tc.értelmében a jobbágytelkek mentesítve voltak adózás alól,ha a Tiszán épült malmok téli időben a fagy által szétestek és javításra szorultak A későbbi századokban is a Tisza vízrendszerében igen elterjedtek voltak a gabonaörlő vízimalmok,A Berettónál neves volt a turkevei