Adatok a nagyrévi Zsidó-halom felső-pleisztocén malakofaunájához (2008) / 0890-2008

A mintavételt - korlátozott lehetőségeim miatt - nem a megszokott 25 cm-es közökkel szukcesszive, hanem a szemrevételezéssel elkülöníthető szakaszoknak megfelelőn végeztem (2. ábra). A minta feldolgozása igen érdekes malakofaunát eredményezett, ezért a finomrétegtani reambulancia mellett döntöttünk, és új mintavételt tűztünk ki célul a korábbi feldolgozásomat revideáló dr. Krolopp Endrével. Az új mintavétel azonban nem valósult meg, mert kiszállásunkkor 1998. április) az egykori déli fejtőnek csak rekultivált, akáccal beültetett helyét találtuk meg. A halomtól a Tisza felé leereszkedve találtunk ugyan több kisebb feltárást, de mivel ezeket a nagyrévi kultúra erősen megbolygatta: a mintavételtől eltekintettünk. Dr. Krolopp Endre javaslatára, mivel részletesebb gyűjtés jelenleg kizárt, közlöm a 10 évvel korábbi feldolgozás néhány fontosabb eredményét. Mintavétel, a minták feldolgozása W! § I í lm |U I B 2m 'IV 3m um 2. ábra: A nagyrévi Zsidó-halom egykori fejtőjének 3,5 m-es rétegsora (1988. 07. 19.) a műút közelében, megközelítően 84 és 88 rnBf között. Jelölések: A = 0-50 cm , B =60-120 cm. C= 170-220 cm, D=220-270 cm, E-320-350 cm 1 - talajosodott eolikus lösz 2 - eolikus lösz (felül krolovinákkal és gyökérhelyekkcl) 3 - homokos lösz ujjnyi vastag konkréciós réteggel A nagybetűkkel jelölt mintavételi szakaszok mintáinak kőzettani és mélységi adatai a 2. ábrán találhatók. Az egyes minták tömege a következő volt: E - 5 kg, D - 5 kg, C - 10 kg, B 10 kg, A - 5 kg. A nagyobb tömegű minták torzító hatását természetesen korrigáltam azzal, hogy az egyedszámokat minden esetben a standard 5 kg-ra vonatkoztattam. A táblázatban már csak ezek a standard adatok szerepelnek. Mivel az üledék klíma okozta ciklusainak sem időbeli, sem térbeli vertikális zónáiról nincs ismeretünk számítani kell a nagyléptékű mintavétel üledékciklust összemosó hatásával. Szöőr, Gy.-Sümegi, P.-Hertelendi, E. (1992), valamint Krolopp, E.-Sümegi, P.-Kuti, L.-Hertelendi, E.-Kordos, L. (1995) alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a 25 cm-es mintavétel a klímaciklus szempontjából akkor tekinthető optimálisnak, ha annak periódusideje - radiokarbon adatokra alapozva - 600 és 2000 év közötti. A klímaciklus megismerése igen bonyolult, s szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik. Különösen nehezítheti a helyzetet az erősen aszimmetrikus ciklusok előfordulása, amelyek a mintavétel további finomítását kívánják meg. A gyűjtött mintákból a hagyományos 0,8 mm-es szitán történő átiszapolással nyertem ki a moluszkumot és határoztam meg az ép és a töredékes héjakat. A feldolgozás egész menete során Fűköh, L.-Krolopp, E.-Sümegi, P. (1995) munkáját vettem alapul. 54