Molnár Tímea: Martfű és környéke talajainak jellemzése (2006) / 0876-2006
Vannak olyan szelvények, melyek már a feltalajtól kezdve karbonátosak, másoknál viszont az A-szint, esetleg a B-szint egy része is karbonátmentes. Kémhatása semleges, illetve gyengén lúgos a karbonátos szintben. A kicserélhető kationok összetételére a 60-70 % Ca + + és 13-30 % Mg + + jelenléte jellemző. A réti talajok mélyben só s altípusát a C-szintben megfigyelhető sófelhalmozódás okozza, amelynek mértéke meghaladja a 0.1 %-ot, illetve a 0,42 %-ot is elérheti 250 cm mélységben. Sekély és mély humuszos rétegű változata fordul elő a gazdaságban. Szikes talajok Szikes talajokat a gazdaság területén a réti szolonye c talaj képzi, amely egy kisebb foltban a martfűi üzemegységben fordul elő. A szikes talajok keletkezésénél és kedvezőtlen tulajdonságaik kialakulásánál főszerepe van a Na-sók felhalmozódásának, mely maga után vonja az abszorbeált Na-ionok térhódítását is. Száraz körülmények között, az éghajlat miatt következik be sófelhalmozódás, mivel az évenként lehulló csapadék nem elegendő ahhoz sem, hogy a mállás során keletkező sókat a talajból kimossa. Magyarországon a szikes talajok kialakulása a hidrológiai, a geológiai és a domborzati viszonyokkal van szoros összefüggésben. A sófelhalmozódás alapvető oka a felszínközei pangó, sós talajvíz, s csak viszonylag kis területeken vált k szikesedést az összefutó sós felszíni vizek bepárlásódása. A réti szolonyec talajok hazánk legelterjedtebb szikes talaja. Talajképző kőzetük löszös agyag vagy löszös vályog. A talajvíz 1,5-3 m mélyen van, ezért nagyobb a kilúgozás lehetősége. A réti szolonyec talajok vízgazdálkodása valamivel jobb mint a szoloncsák- szolonyec talajok. Tápanyagtartalma több esetben számottevő, tápanyag-gazdálkodásuk azonban rossz. A vizet nehezen veszi magába, víz hatására megduzzad, víz át nem eresztövé válik, gyakran keletkezik rajta tócsa. 6
