Molnár Tímea: Martfű és környéke talajainak jellemzése (2006) / 0876-2006
vashoz és alumíniumhoz kötötten található), másrészt a B szint alsó részein és a Cszintben a vasmozgás nyomai is megfigyelhetők (rozsdás foltok, vasszeplők, vékony vaserek láthatók). Az A-szint feketés barna színű. Humusztartalma 3,4-4,5, tehát valamivel nagyobb, mint a mészlepedékes csernozjom talajoké. A B-szint sötét szürkés-barna. Humusztartalma lefelé fokozatosan csökken. Alsóbb rétegeiben a szénsavas mész mennyisége hirtelen megnövekszik, majd a maximális érték elérése után, a talajképző kőzet karbonáttartalmának megfelelően állandósul. A réti csernozjom talajok telítettsége a szénsavas mésztartalomtól függően változik. A kilúgozott szelvényekben a telítettség 70% körül van. A kicserélhető Ca az S-érték 70-80 %-át teszi ki. Öntés réti talajok A Tisza és a Holt-Tisza mentén fordul elő ez a fajta talaj típus. Olyan öntésterületeken alakul át, amelyek régóta mentesültek ugyan az ismétlődő vízborítás alól a talajvíz közelsége, vagy az időszakos vízborítás azonban még érezteti hatását. A talajfejlődés tehát réti jellegű, viszont a szelvény morfológiájában, fizikai és kémiai tulajdonságaiban, az öntési eredet jól felismerhető. A szelvények humuszos szintje általában 30-40 cm vastag, a humusztartalom 2-3 %. Tehát a humuszosodás kisebb mértékű, mint a többi réti típusnál. Vízgazdálkodásuk általában kedvező. Ha a talajvíz túl közel van, a tavaszi bő nedvességviszonyok sokáig tartanak. A talajvíz a nyári száraz időszakban a növények gyökerei számára elérhető. Nem karbonátos öntés réti tala j altípusa mindig karbonátmentes talajképző kőzeten alakult ki. Az öntés réti talajok vízben oldható sótartalma kevesebb, mint 0,15%. A talaj napjainkban is talajvíz hatása alatt áll, a folyóvíz közelsége határozza meg fejlődésének irányát, mint ahogyan ez Martfűn is történik. Mechanikai összetétele a felső rétegben agyag. Lejjebb fokozatosan emelkedik a nagyobb átmérőjű frakciók aránya. Kémhatása semleges, illetve gyengén lúgos. A karbonátos öntés réti tala j karbonátos alapkőzeten alakult ki. Közepes és mély humuszos rétegű, valamint felszínhez közel eltemetett rétegű változatai fordulnak elő a gazdaságban. Öntözéssel jól hasznosítható termékeny talajok ezek, ha a felső agyagosabb réteg vízgazdálkodási tulajdonságát kedvező irányba terelik. 4
