Molnár Tímea: Martfű és környéke talajainak jellemzése (2006) / 0876-2006
A tájföldrajzi besorolás alapján Martfű nem tartozik a Tiszazughoz, de település és gazdaságföldrajzi, valamint művelődéstörténeti és munkaügyi szempontból Tiszaföldvárral együtt a településhez sorolják (Martfű 1950-ig Tiszaföldvár része volt). Éghajlat E terület hazánkban meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetébe esik. Felhözöttsége csekély, alig haladja meg az 50 %-ot. Napfény ellátottsága optimális, a napsütéses órák száma évente több mint 2000. Hőmérséklete igen szélsőséges. Februári hőmérséklet -4,3 °C, az augusztusi viszont 21°C felett. A Tiszazug Magyarország legszárazabb vidékei, közé tartozik. Talajtípusok A Tiszazug talajai három főcsoportba sorolhatók. Elég jelentős a szikesek aránya, melyek egy részét művelik, más részét legelőként hasznosítják, s kisebb foltokban futó homokos területek is előfordulnak. A szikesedés alapvető oka a talajvíz. Ezek a talajvizek, melyek a felszínhez közel helyezkednek el, hogy kapilláris vagy hártyakapilláris mozgás útján a felszíni rétegekkel állandóan vagy időszakosan kapcsolatban állnak, igen gyakran jelentős mennyiségű sót, elsősorban nátriumsót tartalmaznak oldott állapotban. A kilúgozás csekély volta miatt és a felhalmozódási folyamatok előrehaladása következtében ezek a sók a talajok felső szintjeiben felhalmozódnak, vagy pedig állandó migrációt mutatnak; így alakulnak ki a különböző szikes talajok. Attól függően, hogy a sómozgás állandóan vagy időszakosan irányul lefelé, továbbá milyen időszakos kilúgozási folyamatok, hogy jutnak uralkodó szerephez, a talajok sódinamikája s ezzel kapcsolatban a szikes talajok típusa is az adott viszonyoktól függően különböző lehet. Az említett tényezőkön kívül a felszíni pangó-vizek, az éghajlat időszakos száraz periódusai nagyban hozzájárulnak a szikes talajok kialakulásához. A vidék alapvető típusa a szolonyec típusú szikes talajra a nátriumionok kolloidkonyolexusokhoz kötve abszorbeált formában, nagy mennyiségben megtalálhatók és a talajok fizikokémiai és kémiai sajátosságait, különösképpen a vízgazdálkodását annyira lerontják, hogy termékenységük igen nagymértékben csökken. A szikes talajok sótartalma gyakran olyan jelentős, hogy az mind egyes 2