Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006
2. Tiszafoldvár története 2.1. Földvár története a hódoltságig Földvár területét már a honfoglalás korában megszánhatták a betelepülő magyarok. A Tisza vize, a környező lápok, mocsarak, a magasabban fekvő területek - mindezek így együtt biztos megélhetést, jó védelmet nyújthattak a környék első lakóinak. A vármegyék kialakításakor Földvár és környéke Szolnok megye része lett 1. Az egyházszervezés a vidéket a szolnoki főesperesség részeként a váci egyházmegyéhez sorolta . Kezdetben viszonylag kevés családból álló szállások, később állandó lakosságú falvak alakultak, alakulhattak ki. Valószínűnek tűnik, hogy a XIV. századtól, de lehetséges, hogy már a XII. századtól a dunaföldvári apátság birtoka volt. Ezt II. (Vak) Béla alapította, és közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá rendelte. Ez a feltételezés két lehetőséget rejt: „a/ magyarázatot ad az okleveles említések hiányára, hiszen az apátság iratai a török időkben megsemmisültek, b/ feltehetőleg kis népességű, jelentéktelen település lehetett e korban, ezért sem történik említés róla ". A források a török hódoltság idején szaporodnak meg. Szolnok 1552-ben történt eleste után Földvár és környéke a szolnoki szandzsák részeként hódoltsággá vált. Az ezt követő időkben többször történik okleveles említés Földvárról, többnyire végvári (gyulai, egri) katonák adományaként említik. 4 1571-ben a szandzsák csongrádi, 1591-ben szolnoki körzetében írták össze. Első esetben 49 házát és templomát vették számba, második alkalommal 36 kapuját (portáját) írták össze 5. Ez időben a földművelés és az állattartás egyaránt jellemző volt, bármelyik túlsúlya nélkül. Földváron a búzatermelés, szőlősföldek, juhászat és halászat mellett említést tesznek egy malomról is. A tizenötéves háború a XVII. század elejére pusztasággá tette a Kőrösök vidékét. A kisebb településekről a lakosok részben Földvárra költözhettek, új birtokosa 1620 körül reformátusokat telepített ide, akiknek 1646-ban már saját lelkipásztoruk volt. 1 Bagi Gábor: Jász-Nagykun - Szolnok megye története a Honfoglalástól 2001. 36- 47. p. 2 Régészeti Füzetek 36.(1982) 3 Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról 1993. 28. p. 4 Maktay Ferenc:Magyarország birtokviszonyai a XVl.sz- ban 1990. 63, 81. p. 5 Györffy Lajos: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez 1956. 44, 52. p.
