Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

3. A tiszaföldvári egyházak 3.1. A reformáció hatásai Tiszafoldváron

2

1 A vallás államszervező erő. Felkészültségével, tudásával, írásbeliségével, sok száz évre visszatekintő tapasztalatával és hagyományaival, államhatárokon és nemzeteken átívelő szervezetével volt a kora középkorban is. Az államalapításkor a vallás felvétele jelentette a betagolódást Európa X-XI. századi államai közé, segítette megőrizni a királyságot, a népet, aztán később a nyelvet, nemzetet. Általános volt, egyöntetű, kivétel nélküli - és római. Új lánggal és lelkesedéssel, új térítésekkel és buzgósággal tűnt, tűnhetett fel a XIII. század elején, amikor Földvár határában megjelentek a királyi paranccsal területet kapó kunok. 1526 - a mohácsi csatavesztés után, majd még később, az ország három részre szakadásával ez a helyzet alapvetően megváltozott. A török kézre került Alföldön az államhatalommal szervesen összenőtt katolikus egyház hatalma megbénult. Tiszaföld váron is, akárcsak a hódoltságban mindenütt, a török vallási tolarenciája tette lehetővé a reformáció elterjedését. Az igazhívő mohamedán számára mindenki, aki nem Allahot vallotta Istenének, és Mohamedet az Ő igaz prófétájának - pogány, gyaur volt. Nem tettek különbséget a más felekezetek között, megtűrték valamennyit. Ez az álláspont nagy mértékben kedvezett a reformációnak. A Tisza-tájra kisugárzott a „kálvinista Róma", Debrecen szellemisége. Nagy, összefüggő területeken alakultak ki a kálvini reformáció egyházai. A XVI. század folyamán a Tiszán innen, az ország északkeleti területein a reformáció számos kiemelkedő alakja élt, írt, hirdetett igét. Elegendő a legismertebbek közül Szkárosi Horváth András, Dévai Bíró Mátyás, vagy Batizi András nevét említeni. „ Perényi Péter koronaőr, zászlósúr támogatta az igehirdetők munkáját, segítségével és anyagi támogatásával a század harmincas éveiben két énekeskönyv is kiadásra került. Az, hogy szükség volt egyházi énekeskönyvekre, hogy egy évtizeden belül két kiadás is nyomdába került; azt mutatja, hogy a hívők száma rohamosan gyarapodott." Erdélyben a reformáció a szászok köréből kezdett terjedni. Az erdélyi hitújítás legismertebb alakjai Heltai Gáspár és Dávid Ferenc voltak, mindketten erdélyi szászok. Az ő körükben a reformáció lutheri ága, az evangélikus vallás terjedt el, akárcsak a Felvidék zömében németajkú lakossága között. Szarvas városában a Felvidékről betelepült tót 2

1 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. 1985. 44- 50. p. 22