Vass Judit: Tiszaföldvár történelme kezdetektől napjainkig (Tiszaföldvár, 2006) / 0875-2006

2.3. Polgárosodás, fejlődés a XIX. század második felében 1848-ban nemzetőrséget szerveztek Földváron (246 fő volt a tagja), harcoltak a honvédség soraiban is. 1849- ben jelentős katonai csapatmozgások zajlottak Földváron és környékén. Nemzetőr és honvédcsapatok végeztek hadmozdulatokat a cibaki tiszai híd védelmében, felvonulási terület volt Damjanich hadosztálya számára a szolnoki csatához, a Windischgraetz elől visszavonuló Kossuth is megfordult ez idő tájt Földváron, sőt meg is szállt itt. A szabadságharc leverése után megtorlásul „több földvári férfit soroztak be a császári haderőbe, volt, aki vasban töltendő várfogságot szenvedett

9." Az önkényuralom éveiben nehéz volt a földváriak helyzete. Nyögték a magas állami adók terheit, fizették az örökváltság költségeit, viselték a meginduló Tisza-szabályozás pénzügyi alapjainak megteremtését. 1876. szeptemberében megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Öt járásra tagolódott, a Tiszai alsó járás központja - nem kis viták, gondok és nézetkülönbségek után - Tiszaföldvár lett. Hogy megfelelhessen székhely-szerepének, a településen építkezések indultak. Járási székhely épült a főszolgabírónak és hivatalának, új községháza épült, ártézi kutat építettek.

1

0 2.4. A két világháború időszaka A század (XIX.) végén Tiszaföld váron és a környező településeken agrárszocialista megmozdulások zajlottak. Megtagadták az aratási és cséplési szerződéseket, új, kedvezőbb feltételeket akartak kiharcolni. A mozgalmat a csendőrök letörték. Az első világháború idején 313 fő halt meg a különböző harctereken, a templomok harangjait leszerelték, beöntötték, az állami iskolában kis kórházat állítottak fel. A háború végén több volt orosz hadifogoly került haza, nőtt az itt lakókban a fogékonyság a társadalmi és szociális problémák iránt, így nem csodálható, hogy az „őszirózsás forradalomnak" és a Tanácsköztársaságnak is voltak hívei Tiszaföldváron.

1

1 1919-ben a települést megszállták a román királyi csapatok, a Tanácsköztársaság funkcionáriusait elfogták, többeket megöltek. Elhurcolták a termés és a jószágállomány 80%át. A román csapatok kivonulása után megjelentek a nemzeti hadsereg katonái. Megkezdődött 9 Bartha István: Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottság élén 1953. 50. p. 1

0 Jász-Nagykun - Szolnok Megyei Levéltár- Jegyzőkönyvek 1876. Megyei Határozatok Tára 1

1 Adatok Szolnok megye történetéből 1989. 112- 113. p.