Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

2.1. Martfű általános bemutatása 2.1.1. Földrajzi fekvés - természeti viszonyok Martfű az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Tisza bal partján, a 442. számú főút és a folyó találkozásánál fekszik. A város a szolnoki kistérség és a Szolnok körül kialakuló agglomeráció társközpontja, térszervező centruma. A település kialakulásának szempontjából legnagyobb szerepe a Tisza folyónak van, amely 3,5km hosszúságban húzódik a város mentén. A kiáradó Tisza szabályozása előtt valóságos mocsárvilágot teremtett. A vízi növényzet számos fajtája élt a tájon. A szabályozással megcsappant a vízi növényzet, a füves, bozótos térséget szántóföldek foglalták el, alkalmassá téve a területet a letelepedésre, a halászatra, a tiszai átkelésre. Területe 22km

2, állandó népessége 7411fő. Vonzás körzetébe hat község tartozik. A település keleten Mezőhékkel, délen Tiszaföldvárral, északon Rákocziújfaluval határos. A Tisza jobb partján Vezseny a legközelebbi település. Éghajlati szempontból a város mérsékelten száraz területen fekszik. Az évi napfénytartam 1970 - 2010 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 10,2 - 10,4°C. A település az ország legszárazabb vidékén fekszik. Az évi csapadék 500 mm körüli, a vegetációs időszak csapadéka csupán 280 - 290mm. A leggyakoribb szélirány észak, északkeleti, illetve déli. Martfű a Szolnoki-Túri-sík és a Szolnoki-ártér elnevezésű kistájak határán helyezkedik el, úgy, hogy a belterület közvetlenül a Tisza mellett alakult ki. A martfűi határ sík felszínéből csupán a 442. sz. főút keleti oldalán lévő Papp László - halma emelkedik ki. Élővize a Tisza folyón kívül, a város külterületének északkeleti részét érintő Csorcsány - ér. A Tiszát fűz nyár - éger ligeterdők övezik. A folyó egész hullámtere védett, a Közép 8/71