Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

marad el (Városi Művelődési Központ rekonstrukciója, a Martos Flóra Általános Iskola fűtéskorszerűsítése).

1

3 A második, még az elsőnél is jelentősebb pénzügyi sokk 2000-ben érte a martfűi önkormányzatot. Egy 1999-ben kihirdetett új adótörvény negatív hatásaival. Ez a törvény előírja, hogy a több telephellyel is rendelkező vállalkozások -mint amilyen például Martfű legnagyobb adófizetője, a Cereol Növényolaj-ipari Rt. -ne a termelési mutatóik, hanem a dolgozóknak fizetett személyi juttatások arányában állapítsák meg a telephelyeik önkormányzatának fizetendő iparűzési adót. A növényolajgyár ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően az utóbbi években budapesti székhelyén adózott többet, noha a termelés nagy részét ma is Martfűn végzik. „így a korábbi, évi 350 millió forintos adó helyett a város ebben az évben (2001) csupán 40 millió forintot kapott a gyártól.

1

4 Ez kétségkívül megnehezítette az önkormányzat gazdálkodását, s emiatt a városi intézményekben több megszorító intézkedést is kellett hozni. Martfű város önkormányzatának vezetése igyekezett, hogy az optimális szinten tartsa a kötelező és az önként vállalt feladatok működtetését, de a bevételek egyre kevésbé fedezték a működési költségeket. A település további eladósodásának elkerülése végett kényszerű intézkedések sorára volt és még lesz szükség. Az Intézkedési tervben megfogalmazott - az önkormányzati feladatellátás személyi szükségletének csökkentése - várhatóan 180200 milliós éves megtakarítást eredményező döntések végrehajtása az első igazán határozott lépés az önkormányzati gazdálkodás helyrebillentésére. '•'Kengyel Éva: Az elvonás miatt megtorpanhat a város fejlődése. MÁS X. évf. 1999. október 21. 4. o. 1

4 Doros Judit: Martfű tündöklése és hanyatlása. Népszabadság 165. évf. 2001. július 03. 11. o. 48/71