Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

Nemek szerint: -összesen 397fő, ebből 203 fő férfi, 194 fő nő. (lásd 4. sz. melléklet). Az iskolai végzettség számszerű adataiból megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek döntő többség szakmunkás (133 fő), vagy szakközepes (71 fő) iskolai végzettséggel rendelkezik. Magasnak mondható azoknak a száma, akik nem rendelkeznek valamilyen szakmával, azaz 8. általánost (101 fő) végeztek. Viszont a megyei átlaghoz viszonyítva alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkező (17 fő) regisztrált munkanélküliek száma.(5. sz. melléklet). Az állománycsoportok vizsgálata szerint a fizikai munkás (309 fő) állomány száma magasnak mondható, ami magyarázható a martfűi üzemek létszámleépítéseivel Viszont elmondható, hogy nőtt a szellemi foglalkozásúak száma.(6. sz. melléklet) Az életkor szerinti mutatók vizsgálatánál az a következtetés vonható le, hogy a munkavállalási korúak magas létszáma regisztrált munkanélküli.(7. sz. melléklet) A regisztráció hossza magas azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik tartós munkanélküliek, azaz gondokat okoz a munkaerő-piacra a visszatérés.(8. sz. melléklet) Az 1980-as évek végétől már nyilvánvalóvá vált a tömeges munkanélküliség megjelenése. A piacgazdaságra történő áttérésről a rendszerváltás kezdetétől beszélünk. Az egészséges, fejlődő képes piacgazdaság legfőbb jellemzője, hogy állandó változásban van. A piacgazdaságnak a munkanélküliség nemcsak kísérő jelensége, de szükségszerű velejárója. A tömeges létszám leépítés nem egy megfontolt visszafejlesztésként jelentkezett, hanem az elkésettség jellemezte. Hatékony, társadalmi konfliktusokat is minimalizálni képes alkalmazkodási programok a foglalkoztatási nehézségek leküzdésére 40/71