Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

közvilágítási hálózat 100 %-osan kiépített. Kiépült a vezetékes gázhálózat 2415 lakás (91 %), valamint 93 vállalkozó és szolgáltató csatlakozott. A utak 60 %-a szilárd burkolatú. Kerékpárút-építési akcióhoz, és 1995-ben már 2, 5km korszerű kerékpárút áll a lakosság rendelkezésére. Telefonnal 1670 lakás ellátott. 24 tv-műsor sugárzására alkalmas kábeltelevíziós hálózatot építettek ki, amelyet a lakások 65 %-ában igénybe vesznek. A társadalmi és gazdasági viszonyok változása, a tulajdon új formájának megjelenése és működtetése, jelentős változásokat hozott a város gazdasági szerkezetében. A Tisza Cipő Rt., az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár, a CEREOL Növényolajipari Részvénytársaság főként külföldi tulajdonba került üzemek számottevő létszámleépítést hajtottak végre. A város kereskedelmi hálózata a magánszektor belépésével folyamatosan fejlődött, kereskedelmi ellátása - a termékösszetételét és a választékát tekintve is - jónak mondható. Szolgáltató tevékenységet 106 vállalkozó folytat. Megfelelően igazodik a város igényeihez, maximális kínálatot biztosít, minőségre orientált. Gazdasági struktúráját a szektorsemlegesség határozza meg. A különböző szakágakban működő ipari és magánszféra gazdaságszerkezetét a piac determinálja. Martfű jó feltételeket teremtett az alapfokú oktatáshoz. A városban teljes körű az óvodai szolgáltatás, valamennyi 3. életévét betöltött gyermek igénybe veheti. Az alapfokú oktatás két általános iskolában folyik. A városi sportélethez, illetve létesítmény feltételéhez szervesen kapcsolódik a termál és strandfürdő, amely oktatási, sportolási és szórakozási igényeket elégít ki. A sportegyesület labdarúgó-, női, illetve férfi kézilabda-, asztalitenisz-, sakk-, tenisz-, természetjáró 10/71