Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

vidékfejlesztés a területfejlesztési politika része. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés közötti legkarakteresebb különbség abban mutatkozik, hogy a területfejlesztésnél az ökonómiai, pénzügyi, műszaki fejlesztési szempontok az elsődlegesek. A hangsúly legtöbbször az innováción, a megújuláson és a dinamikus fejlődésen van. A vidékfejlesztési folyamatban sokkal inkább a szociális szempontok és a humán tényezők érvényesülnek. Nem mindig az újítás a cél, hanem sokkal inkább a jelenlegi állapot megőrzését, a fenntarthatóságot tartják szem előtt. A vidékfejlesztés esetében a hangsúly az elmaradottság saját belső energiák mozgósításával történő felszámolásán, a hagyományos életstílus megőrzésén, a települések és környezetük egyensúlyának fenntartásán van. Általában a két tevékenység beavatkozási terei is különbözőek. A vidékfejlesztés tipikus beavatkozási területei a kistérségek a maguk viszonylagos homogenitásával, átláthatóságával. Ezzel szemben a területfejlesztés akkor igazán hatékony, ha a régiók szintjén valósul meg. 2: Az Európai Unió regionális- és vidékfejlesztési politikája 2.1.: A regionális politika szükségessége Az Európai Közösség (EK) 1957-ben a Római szerződés aláírásával jött létre. Az alapító hat tagállam (Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország) megközelítően azonos fejlettségi színvonalon állt. A '60-as években a csekély fejlettségbeli különbségek miatt nem vált szükségessé a közösségi szintű regionális politika kialakítása. A regionális fejlesztések a nemzetállamok szintjén valósultak meg. Az első változást Nagy-Britannia, Írország és Dánia 1973-as belépése jelentette. Írország és egyes brit régiók elmaradottsága, és a fejlettségbeli