Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 30 A talajminták uralkodó frakciója iszapos homokliszt frakcióba tartozik /lásd szemcseösszetéxeli görbék/. A homokliszt frakció /o,l mm - o,o2 mm/ 4o% - 60% -ig, az iszap frakció /o,o2 mm - o,oo2 mm/ 24% - 397o -ig vesz részt az anyag öszszetételében. Rónai szerint /Rónai, 1971/, ha a felszíni üledék homokliszt frakciója eléri az 5o%-ot, akKor xipusos hullónoros eredetű anyagról van szó. A vizsgált: talajminták nagy részében a homokliszt frakciója több, mint 5OYO, s itt infúziós lös^ találnató a felszínen, &zek az 1, 2, 3, 4-, 8, 9, 1J-, 12, 14, 15 mintán. /9. ábra/, amelye^, a Tiszazugból mind infúziós löszró'l származnak. A 3-as mintavételi hely felszíni képződménye friss öntés, folyóvízi iszap. A homokliszt frakció dominanciája arra enged következtetni, hogy a talajok fizikai minőség szerint a vályogtalajok csoportjába taroznak. Az agyagfrakció /<o,oo2 mm/ mennyisége mintánként nagyon változó. A Duna-xisza közi mintákból teljesen hiányzik, illetve csak a talaj szelvény alsó részében jelentkezik kis százalékban. Viszonylag nagy százalékos arányban /l6-26%/ fordul elő a Tiszazug árteréről származó anyagokban /l,2, 4,5 minták/. Az agyag százalékos részesedése a 6-os mintában a legnagyobb. Itt a 33/ó-os előfordulás a mélyfekvésű domborzati viszonyokkal magyarázható. A többi helyen az agyagfrakció előfordulása mindössze 2,5%* Ha összehasonlítjuk a felszínközeli és a 4o cm-es szintből vett mintákat, megfigyelhető, hogy az alsóbb szintben az agyagmennyiség két-