Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 28 a szemcsealak csipkézettebb és oörési felületek is megfigyelhetők. A ^ebes-Körös nordalékszemcséinek alakját /3. foto/ a tiszai mintáéval összehasonlítva megállapítható, nogy a sebes-Körös által szállított anyag rövidebb utat Gesz meg, mint a xiszs üti olnokig, ezert a oebes-ivörös hordalékának szemcséi kevésbé koptatottak, összetételük'oen és alakban változatosabbak, mint a tiszai hordalékszemcsék. A jbbes-iiörös és ti.ármas-iíörös /4. foto/ anya&ait összevetve érdekes dolog figyelhető meg. A nármasKörös öyomai mintájában a szemcsék élesebbek, és Kevesebl a lekerekített xorma annak ellenére, nogy a minta a. xoly5 egy távolabbi szakaszából való. Ez az érdes, kevésbé koptatott anyag a u-ről érkező Körös hordalékából származik. A minták auyagösszetéoelét vizsgálva az eolikus ás a tiszai anyagban is túlnyomórészt kvax-c található. A Körösök hordalékanyaga már sokkal változatosabb összetételt mutat. A ivörösök vízgyűjtőterülete vulkáni kőzetekből felépülő területre is kiterjed, ezért a kvarc mellett vulkáni eredtű anyamagokat is találunk benne. 2

A A

i_

i t ala jmint ak^me chanikai_

t ö s s z etet ele A talajminták szemcseösszetételének vizsgálatát iszapolással, s ha szükséges volt /o,l mm-nél nagyobb frakciók esetén/, szitálással végeztük el.