Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 20 ábra/ A területen nagy kiterjedésben fordulnak elő a löszön keletkezett csernoz.jo

m talajok /Szűcs, 1967/ . Elterjedését tekintve a réti csernozjo

m /6/ jelentős területeket alkot a Tiszazugban és a Hárma-Köröstől j-re lévő területeken. Anyakőzete a korábbi hidromorf jelleg miatt mészkonkréciőssá, vasrozsdássá, helyenként glejessé vált lösz. A talajképződés kezdeti szakaszában a még felszínközeli talajvíz eredményeképpen réti talajképződés indult meg, majd a talajvízszint csökkenésével /a szabályozást követően/ sztyeppesedési folyamat kezdődött, ami a réti csernozjom kialakulását eredményezte. Ma a talajvíztükör mélysége a réti csernozjom alatt jóval mélyebb az átlagosnál. A talaj színe barnásfekete, a mélyebb szintekben a szénsavasmész-felhelmoződás miatt szürkés árnyalatú. Humusztartalma alacsony. Mélyben sós réti csernozjo

m /lo/ közvetlenül a réti csernozjom mellett jelentkezik, Gserkeszőlő határában. Itt a talajvíz szintje magasabb, és magasabb a víz sókoncentrációja is. A domborzati viszonyok miatt a mélyedésekben összegyűlő víz eredményezte a sós szint kialakulását. TÍPUSOS mészle-pedékes csernozjom

mal /l/ a Csongrádtól ay-ra eső területeken találkozunk. Az enyhén hullámos löszhátakon a talajképződésben a talajvíznek nem volt szerepe. A mészlepedék a nyári időszak terméke, amikor