Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 14 nyúlnak, A folyó mentén jobb és bal oldalon is sok elhagyott mederrész, holtág, morotva található. A szabályozás előtt ezeket a területeket a Tisza évente elöntötte, s ott folyóvizi anyagot rakott le, A folyó által lerakott üledék híven tükrözi a felszín domborzatát. A Tiszasas mélyfekvésű laposára agyag, közvetlenül a folyó mentén és az elhagyott medrekre iszap, s a magasabb térszínekre /Tiszaiig határában és a folyó jobb partján/ kőzetliszt rakódott le. A Csépa-Szelevény vonaltól délre eső nagy árterületre a folyók iszapot raktak le. c. A Körös-Maros közi síksá

g ÉNY-i részének /5. ábra/ geomorfológiai körzete fiatal üledékekből épült fel. A Hármas-Körös völgyéből fokozatosan emelkedik ki a felszín a Maros hordalékkúpjának irányába. Az enyhe lejtőjű területen különböző relatív magasságon fekvő levágott meandereket, morotvákat figyelhetünk meg, mivel ez a Maros és a Körös régi medreinek összefolyási területe. /Andó, 1969/ A felszínt az elhagyott folyómedrek tagolják, amelyek azonban a holocén feltöltődés planációs hatása következtében csak a sekély fekvésű felszíni hajlatokban nyomozhatok. A mélyedésekben réti agyag, agyagos iszap található. Az agyag mellett a másik fontos felszíni képződmény az infúziós lösz. Közvetlenül alattuk folyóvizi üledéket, első-