Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 10 tották, ezért tipusos lösz csak helyenként tudott kialakulni. A Tisza a würra végén elfoglalta mai helyét, s a Tiszazug ettől az időtől kapcsolódik a Tiszántúlhoz. A Körös ugyanebben az időben vágta át magát a Nagykunság déli nyúlványán a Tisza felé. A holocénban a Tisza és Körös folyóké a felszínformáló szerep: felszabdalják,.letarolják a kialakult futóhomok- és löszfelszínt, kialakulnak a magas és alacsony árterek. 2a .A_terület -^6omqrfqló^iai_^ellemz6 A vizsgált terület három jól elkülöníthető geomorfológiai körzetre osztható /'pécsi nyomán/: a. Pilis-Alpári homokhátság DK-i része b. Tiszazug c. Körös-Maros közi síkság ÉNY-i része a. Pilis-Alpári homokhátság

; DK-i részének /4. ábra/ alapját a Duna hordalékkúpja képezi, de a felszín felépítésében túlnyomórészt laza, vizet áteresztő eolikus üledékek - futóhomok, lösz - vesznek részt, /pécsi, 1967/ A Duna-Tisza közén a futóhomok-mozgás az utolsó interglaciálisban vált általánossá. Az áthalmozott futóhomok nagy területeket foglalt el. A homok általános vastagsága 2o-4o m, s minél mélyebb