Kocsis Emília: A magyar pikkelypáfrány az Odorváron (2002) / 806-2002

3

A hajláeszög határozza meg a törmelék mozgását vagy nyugvásban tra jutását* A mozgó törmelék pusztító hatása csak a legcsekélyebb mértékben fenyegetheti a pikkelypáfrányok létét* A növény ugyanis szűk 0,5-4 cm széles repedésekben él, s legfeljebb a levelei sérülhetnek meg, amelyek idővel regenerálódnak, vagy áj nő helyettük*

A korábbi évek kutatómunkája során az odorvári biológusok a sz.leő «gyedek térképre vitelével vizsgálták a magyar pikkelypáfrány előfordulási helyeit és elterjedési területét, e a körvetkezőket állapították meg*

a*/ a növény csak sziklahasadékokban él,

b./ nemcsak kareztbokorerdők jen, sziklagyepen és nyílt sziklákon találjuk meg, hanem zárt erdőben is, ahol szlklakibuvások vannak* Mivel az erdő záródásának a feltétele a vastag talaj takaró, Így csak néhány helyen, az erdő határától 15-20 m-re /tehát jo bára átmeneti területen/ fordul elő*

A három vizsgált mintaterület közül kettő déli, egy pedig északi. A két déli hajlásszöge 30®, illetve 45°, mig az éezakié 70°. Az északi mintaterület sokkal védettebb, mint a másik kettő* Ennek megfelelően a déli mintaterüléten kisebb volt a terület gyeégre jutó egyedezám, mint az északin. Az északi terület p Idényal fejlettebbek, mint a délieké, de egységnyi repedéehosszra nem jut több egyed*

áJrtil

A talaj a növényi szervezet táplálékforrása, mert a növény a szénen kívül testének minden alkotóelemét a talajból veszi fel* A talaj fizikai sajátságai közül levegő tartalma, vízáteresztő képessé e, hőmérséklete a talaj szerkezetével kapcsolatosak* Általában a talaj szerkezetétől és a növénytakarójától függ a talaj hőmérséklete le*

/