Józsa László: Tiszaföldvár története (2002) / 802-2002
- 5 -205. oldal 2 bekezdés "Földváron acatholikusoké volt az egyház, melynek temploma ezelőtt öt évvel épült". /1728/ "Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani f cBLllapoija statisztikai és geographiai tekintetben. Kiadta: Fényes Elek III. kötet Pesten, 1837." "Heves és Külső Szolnok egyesült vármegyék." 223. oldal 8. bek. "Faluk. - Földvár, magyar falu Szolnokhoz délre 3 mérföld 6Ц- kathólikus, 582 evangélikus, 2374 református, 3 óhitű, 3 zsidó lakik. Református és evangélikus anyaszentegyház. Termékeny határának nyugati részét a Tisza járja; nádja, szénája bőséggel szarvasmarhát, lovat sokat tart. A b. Podmaniczky nemzetség birja osztatlan állapotban, s feje egy uradalomnak." "Heves és Külső Szolnok törvén, esen egyesült vármegyéknek leírása: A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben 1868-dik évben tartott XIII. nagygyűlésének alkalmából. Szerkeszté: MontedégOi Albert Ferenc. Kiadta: Bartakovicz Béla egri érsek. - Eger, 1868. A kettős megye elnevezése, fekvése, alakja. Heves vármegye nevét Heves mezővárostól vette. Szolnok neve: Szolnok várAeQp«, vagy Zolonct* hadnagytól nyerte nevét, /vagy bolgár elnevezés/ Külső: megkülönböztetés az Erdélyben és Szilágyságban fekvő más két Szolnok megye nevétől. "Külső Szolnok vármegye 1569-ik évben csatoltatott Heves megyéhez, még pedig az említett évben tartatott országgyűlésen hozott LII-ik törvényéifck által, mely következőképpen szól:/magyarul/ "Miután a törökök által elfoglalt Külső Szolnok vármegyének sem alispánja, sem szolgabírái nincsenek és több elintézendő ügy fordul elő, határoztatott:
