Józsa László: Tiszaföldvár története (2002) / 802-2002
1745-178*.. Ich Fa.ior Fi >i-l^'. Ismeretlen előélete után a debreceni Kcllógi unban 1734 és 173 ;-ban subscrib'l t és ugyanott 1741-ben az etimolói isták publikus précoptora. Majd 1741- 44-ig Püspökladányban rektor, s onnan Utrechtbe távozott tudományé t növelni* Hazaérkezve, a Földváriak hívták met lelkészüknek. Itt szolgált közel néQ évtizeden «t, 1782-ben bekövetkezett haláláig, i»dkor latannevü fia következett utána Földváron. A kiváló férfiút, aki már 1761-ben egyházmegye ranánbiró, s mint ilyen kész volt üldöztetés is szenvedni az ellemeiorni'ciós kormányzattól, Így jellemzi az 1766-iki espereni vizitáeió: "In sacro munere dili ens, orthodoxus ot conversatione probus et placidus," 1767-ben pedig igy: "Rov. ac Clav. Dmus F. Major cnius respectu omnia sunt in pace manere factus usque lia be issent." 1778-ban esperes /nem hagyja jóvá a kerület, később viszont ö nem fogadja el./ Irodalom: Bakóczi. - Thury. 1782-181o. Ifj. Fajor Mihály. Elődjének fia, Földváron született 1747-ben. A kecskeméti iskola elvégzése után a debreceni Kollégiumban 1766-ban subscribált, majd 1774-1778-ig "’örökszentraiklóson rektor, honnan külföldi tanulmányútra távozott. Hazaérkezve 1779-1782-ig Szentimrén lelkész, majd röldváron folytait szolgálatát atyja örökében. A kiváló emplom-épittető pásztor, aki 18o5-t6í>l e. megyénk tanácsbirája is, pályája végén súlyos közéleti harcok közé került, mire nyugalomba von lt félfizetési e és 1813-ban befejezte életét. Irodalom: Thury. 1810-1 öl*-. Uu- a Dá ni el. Kunmadarason született, t ulm'nyi végeztével, mint elődje ’rpálánját, önhatalmúlag rondos lelkésznek választották a földvári elölj 'rók, de csakhamar azután 1812-ben elhalt. 1812-1816. Fikolai József, Rimaszombatban született. Iskolai tanulmányait a debreceni Kollégiumba: befejezve, 18o6- I808-Í Füreden rektor, ajd ismeretlen előélet után 1812-től időköz., 1813-tól rendes lelkész itt, de rövid szolgálati ideje a személye körül fellángolt közéleti harcoknál egyébből alig oklott.