Józsa László: Tiszaföldvár története (2002) / 802-2002
- 17 -csalid fo.ataiban kényeskedtek az onnan kikerülő paripák, örömmel vették azokat m-'s előkelő urak is. 1819-ben József báró azért küldött vissza Jánosnak a négy deres közül kettőt, mert nagyon szilajak voltak, de azért a másik kettőt is csak onnan szerezte be megint.ßetsky László főszolgabíró azt irta, hogy feltétlenül megveszi a kiszemelt földvári lovat, mert tökéletesen vág az övéhez. /Br.Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek III. 1, 8, 385./ Bernith András főszolgabíró szavai szerint: "Olyan egy pár lesz, hogy dicséretedre vUik, ha akárkinek azt mondom, hogy Podmaniczky méneséből való.* /IV.1, 392/ "Czugonnak valóságos disze lesz” állapította meg Fóldváry ”iklós péteri földvár a tiszaföldvári ménes e^ik paripájára. "Mert olyan sárga csikót keresek - báró ménesében, melyet rúdra lehet fogni." /IV. 1 39o/ Vették ezeket a kitűnő lovakat magánosok úgy, mint testületek, vármegyék, ez utóbbiak főleg tenyésztési célokra. Egyesek, f leg Heves vármegye ismételten ..eljelent Földváron lovakért. /IV. 1. 39o.../ 1821-ben a négy ménló darabjáért 45o forintot fizetett, ugyanekkor a palatinus regementje 3o3 forintot fizetett kancákért, paripákért átlagban. Fülönben a katonaság volt a ménesnek leghűségesebb vásárlója. /Erre vonatkozik a keresztúri levéltár százával őrzi az ezzel kapcsolatos leveleket./ Megesett, hogy a vételárra sokkig kellett a bárónak várakoznia; 1828-ban ügyvédje, ki panaszra ment emiatt, igy irt: "Az Óbester, mikor hallotta, h gy az állatok megvett iemondák árát a budai Kriegskomissárius még most sem fizette meg, igen megharagudott, hogy igy rontják az ezred becsületéVJ/ III.9. 383./ "I808. táján az egész földvári uradalo: ban nem v>lt több 6oo drb. közönséges juhnál* /III.2.341*/ Podmaniczky János, mivel a gyapjúnak igen magas ára olt, a juhászatra nagy gondot fordított. F okozatosan nemcsak szinte meghuszszorozta az állományt, hanem • i is cserélte linóm, értékes gyapjúval biró fajtákkal," Pestre és Becsbe is szállít, "ha meg volt szorulva pénzben, előre adta el a gyapjút." Kétségtelm, hogy Podmaniczky János кЦисalatt a füdvári uradalom sokat gyarapodtt értékben, állatállományban. De ő mindezzel nem volt megelégedve; többször számíthatott, tervezgeti t, hogy ráként fokozhatná még a termelést. Ez időben a magas gyapjú-árakat látván, azon gondolkodott, hogy a méneseket, yukákat felosztja, s áttér a kizárólagos birka-tenyésztés e. Kifejtette egyik, a családhoz intézett emlékiratában, hogy ególno ott 677oo juh, nyírhatnának 1354 mázsa gyapjút
