Az Altek Tégla- és Cserépipari Kft. tiszaföldvári agyagbányájának 2001-2002. évi műszaki üzemi terve (2002) / 796-2002
7 Jura képződmények a térségben a szandaszőlősi 3.sz. fúrásból ismertesek, ahol kvarchomokkövet találtak kovás kötődéssel. Az említett fúrásból júra korú kvarchomokkőre 48 méter vastagságban bázisos vulkáni képződmények települtek a kréta idején. A vulkáni képződmények általában szárazföldi, esetenként tenger alatti vulkanizmus eredményei. A középső krétában az Alföldön kiemelkedés volt, amelyet követően az üledékek lerakódása a kréta végén a szenonban indult meg. A felső-kréta paleogén határt tarka agyag és agyagmárga összlet jellemzi, amelyből Foraminiferákat és polleneket mutattak ki. A Szolnok környékén lemélyített fúrások 200 méter vastagságban harántolták az eocén rétegeket, amelyek flis képződmények. A felső-eocén képződmények durva konglomerátum, rétegzetlen homokkő, aleurit, agyag és homokköves összlet. A térségtől keletre már jellemző a ritmusos rétegzettség, amely azt jelzi, hogy a flis képződésének idején az iszapárak gyakoriak voltak és a medencefenék is ingadozott. A miocén helvéti emeletét a vörösbama, szürke agyag és agyagmárga rétegek jellemzik. A törtön rétegekben jelentős mennyiségű ősmaradvány található, ezek az ősmaradványok sekély tengerekben éltek. A törtön emeletből főleg ősmaradvány-törmelékes mészkő, mészmárga és márga ismeretes. A törtön rétegek vastagsága néhol eléri a 100 métert is. A miocén végén történt kiemelkedést követően a szarmata üledékek lepusztultak, ezért a térségben azok kimutatása bizonyítottan nem történt meg. Mivel a Pannon tenger csak lassan öntötte el a területet, így annak képződményei csak az alsó-pannon alemelet középső részétől találhatók meg, amelyek homokkőből és agyagmárgából állnak, a felső rész pedig kőzetlisztes, homokos agyagmárga rétegekből. A felső-pannon alemeletbe tartozó erősen homokos rétegek viszont jelentős vastagságban megtalálhatók. A lemélyített szénhidrogén kutatófúrások a pannon rétegeket nagy részletességgel tárták fel, ugyanis ezen rétegek tárolják az Alföld szénhidrogén készletének zömét. A felső pliocént nagy vastagságú szárazföldi eredetű agyagos és kőzetlisztes rétegek képviselik. Az alsó-pleisztocén rétegek nincsenek meg a felszínen, azok is csak fúrásokból ismeretesek.
