Tóth Natália: A szolnoki csata leírása hadtörténeti szemmel (Tiszaföldvár, 2002) / 0762-2002

Tiszaföldvárra jön, igazolja. A további adatokat Szolnok-megye történetéből vettem. 1849 tavaszán fontos események színhelyévé vált a falu. Területén - a mai Sánc utca helyén lévő sáncárok környékén - harc is folyt, de ezt az adatot fonások hiányában nem tudom bizonyítani. Az azonban bizonyos, hogy a szabadságharc alatt Földváron 25 000 katona fordult meg. A lelkész 25-30 katonatisztnek főzetett. Ezt bizonyítja Katona Gyulának A Tiszaföldvári Református Egyházközség története című munkája. Továbbá az is bizonyított, hogy a cibakházi Tisza-híd körüli harcok Tiszaföldvár lakosságát is érintették. A honvédcsapatok élelmezésére a cibakházi és földvári honleányoknak liszt és só adatott ki, melyből ők kenyeret szolgáltattak be. A következő színhely Szolnok, ahol a győztes csata lefolyt. A különböző foglalkozású és korú szemtanuk leírásaiból próbálom meghatározni a Szolnokon lezajlott ütközet színhelyét és lefolyását. A Tisza-szabályozás még nem volt, így az út Törökszentmiklósról Szolnok felé a folyó déli nagy kanyarulatát követte Pusztatenyőn és Szandán keresztül. A fából készült Tisza-híd déli végénél erős hídfőállást építettek a császáriak. Erődítések voltak még a Várban a Várplébánia mellett, úgyszintén a Tiszaszálló környékén. Ehhez tudnunk kell azt, hogy a régi várnak már csak nyomai voltak, de azok is a keleti oldalon, a Zagyván a Várba vezető híd fel volt égetve. A Tisza partján, a park helyén nagy sóraktárak voltak. Nagyobb épület csak a rendház és a vele egybeépült templom. Mellette állt még az 1844-ben épült egy emeletes algimnázium épülete. A város akkori sürün lakott területét meghatározhatjuk a Tisza és Zagyva folyó, Ady Endre utca - Gólya kocsma és a Büge / ma Meder utca / által bezárt négyszöggel. Ettől északra, illetve nyugatra nagy szérűskertek voltak kevés házzal. Az 1847-ben megépített vasút Abony felől jutott a városba. A ma is meglévő Indóház / vasútállomás / a Tisza partján volt. Ettől délre a Dohánybeváltó alatt volt a Szent János kápolna, de a Tisza kanyarulata alámosta, és az 1879-es nagy árvíz végleg eltüntette nyomait.