„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002

16.

Régen az egész pécsi borvidék'a Székesegyház kezén volt.A papok a művelésére nem nagy gondot fordítottak. Csak annyi bor termesztésére igyekeztek, ami saját szükségletüket kielégítette. Ma már azonban egyre nagyobb gondot fordítunk a szülő termesztésére, amelybe^ a szovjet szakemberek is segítenek. A nagyüzemi szőlő termesztésben teljesen ki lehet használni az éghajlati lehetőségeket. Igen körültekintő műgonddal, sokoldalú mérlegeléssel újabb fajtákat teremtettek keresztezéssel. A legismertebb a mecseki borok közült 1/ furmint 2*/ fehér kisburgundi 3»/ cirfandli, melyek termelése igen előnyös és jó. A cMandit Bajorországból telepítették be, hol közepesen termő volt, s az itteni hazai körülmények között igen jól termő fajta lett. Kísérleteket folytatnál! a szőlő termurefordulás inak meggyorsítására. Az ujjonan ültetett szőlő csak öt-hat évre adott termést, de ma már 3 éves tőkéről is igen szép termést szednek le. .éIdául a 3 éves kísérletire beállított olaszrizlingről katesztrális holdanként 4-3-58 g szőlőt is leszednek. Ilyen szép eredmények elérése csak gondos és fokozott munka mellett lehet.

A fiatal tőkéket gondosan ellátták a szükséges tápanyagokkal, s ez segítette elő az idő előtti termőrefordulisukat. Igen nagy mttnkáat jelont a vizeróziő leküzdése, melyek ellen ma már hatásos módszerekkel tudnak védekezni. Ilyen a skatulyázás éa a tányérozás. Az itt újonnan ültetett szőlőket már nagyüzemi művelésre ültették, de Bajnos ez még nem mindenütt van meg, vagy ha meg is van nem tudják kihasználni előnyeit, mert igen kevés a gép. Ez hiba, mert a kézi erővel megművelt szőlő termésátlaga jóval alacsonyabb mint a gépi erővel müveiteké. Gépekkel jobban alaposabban meg lehet művelni a földet s nem merül ki olyan hamar. A szőlő nagyarányú termesztését itt elősegíti a kiváló vulkánikus talaj, a krétakori trachidolerit és a lejtős domboldalak. /34-.« 488-486./ A pécsi szőlő ős borvidéken sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a gépesítésre, fokozottabb gépesítéssel nagyobb termésátlagokat lehetne elérni s a terület jelentősége szőlészeti, borászati szempontokból növekedne.

Igen jelentős gyümölcstermesztése is, főleg a csonthéjasok. Ezek a meszes talajokat igen szeretik. /Зо, 519«/

Az őszibarack igen kedveli a meszes dolomitos talajt,hazánkban itt érik be először.

A Mecsek csapadékban is igen gazdag. A legtöbb eső nyár elején esik, valamint ősszesl. Évi csapadék 5oo-?oo mm. Itt az őszi bőséges csapadőkennyiség a földközi tengeri hatásra létrejövő másodlagos csa^adékmaximum. A tenyészidőszak cspadéka 75 %*ig biztos 35o mm. A kedvező dombozati éghajlati valamint talajvis; onyok nagyban segítették a mecseki mezőgazdaság fejlődését. Az itt található talaj barna, erdei talaj, valamint ennek változtatói. A felszabadulás előtt ezeken a területeken nagybirtok volt.