„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002
- и. két lehet vele pótolni* Hazai szeneinkben nikkel, kobalt, cink, berillium, gallium, ólom, antimon, réz, vanádium, wolfram mennyisége jelentős* Legtöbb a pécskörnéyki \ szenekben van* Ha rákérdezzük érdemes-e a "nyomokban” szereplő anyagok után kutatni, a válasz nem. De a technika fejlődésével, a nyersanyagkészletek további csökkenésével gazdaságosság válik ezeknek a salakhányóknak a feldolgozása. Két esetben érdemes mégis foglalkozni a hányókkal* A pécs környéki erőmüvek hányóiban jelentős mennyiségű germánium halmozódott fel. /4-2., 2o-22./ Kőszén hamujában fordul elő, redukálással vonják ki belőle a tiszta germániumot* A tiszta germánium értéke annyi, mint ugyanannyi tiszta arany értéke* A germánium fémes elem, könnyen ötvözhető, félvezető* Mint félvezetőt alkalmazzák: szilicium + germánium ötvözet - tranzisztorok készítésére, igy fontos elektroncsöveket helyettesítenek vele. A másik az urán, mely egyes mecseki szénféleségekben 1 t /loo g -ot is eléri* A szén elégetésekor az urán feldúsul a hamuban, ma pedig már o,l ^-os uránérceket is feldolgoznak* ügy körülbelül évi szénfogyasztásunk salaiíjájával, hamujával legalább loo t urán kerül a hány ókra, ennek 2o %-val fedezni tudnánk egész villamosenergia szükségletünket, legalábbis elméletben* A szénnek, habár ma már az atomkorszak küszöbén állunk, még mindig igen nagy a jelentősége, mert a hasadó anyagok teljes felhasználása még igen távol van. i . 3./ Domborzati viszonyok az éghajlat és a mezőgazdasági termelés öszszefüggése A földtörténeti középkor végére már az egész terület szárazulattá vált, de még nem alakult ki teljesen a hegység. Az újkor harmadkorában a krietályos alaphegység ismert süllyedni kezdett s a lesüllyedést kisérő kéregmozgások emelték ki környezetéből és alakították hegységgé a Mecseket. A Mecsek mái magassága 4-6oo m* Fiatal pliocén-pleisztocén korú északról dél felé ható összenyomó erő eredm nye* /29*, 5-8./ Ennek következtében a hegység déli oldala emelkedett magasabbra, mely igen keftvez a szőlő és gyümölcs termesztésnek* Merész csúcsokat nem találunk, terjedelmes mészkőfensikok és lapos hátak jellemzők inkább a hegységre* Minden oldalról törésvonalak határolják. A törésvonalak mentén völgyek és benyergelődések alakultak ki* Egy haránttörés, az északnyugati-délkeleti irányú komlói törés az egész hegységet két részre osztja* A Keletiés Nyugati Mecsekre* A keleti rész magasabb, Zengővár 628 m. A Zengőről pompás kilátás nyílik a Dráva és a Duna vidékére* Itt találunk őskőzetet gránitot és gnejszet. A hegységben a felszínen vörös biotitgránitot és
