Dr. Penksza Károly: A Körös-menti szentély jellegű holtmedrek botanikai vizsgálata (1998) / 0757-2002

A szikes területek természetvédelmi értékelésére vonatkozóan Bagi (1991) közöl megfontolandó eredményeket. Bagi (1985, 1987) a szikes iszaptársulások feldolgozását végzi. A lösz növényzetének kutatása Zólyomi (1936, 1958) nevéhez fűződik. Később számos dolgozat foglakozik löszvegetációval. Csathó (1986) a kistompapusztai löszgyep növényvilágáról közöl adatokat. Molnár Zs. (1992, 1996) a Pitvarosi-puszták florisztikai jellemzését írta meg, valamint vegetáció- és tájtörténetét dolgozta fel a középkortól napjainkig. Molnár és Bíró (1994) fajlistát közöl a Pitvaros-puszták és környékéről. Munkájuk 542 edényes fajt tartalmaz, amelyből 146 faj csak irodalmi adat, jelen megerősítése nem történt meg. A löszgyepek cönológiai feldolgozásához Sípos és Varga (1995) szolgáltat új adatokat. A Festuca valesiaca előfordulását ők jelzik elsőként. Molnár et al. (1995a) a Cserebökényi-puszták flórájához 238 edényes növényfajt , Molnár és Bíró (1995b) a Fehér-tó Természetvédelmi terület edényes flóráját tekintve 143 fajt foglal össze. Kertész (1992, 1996a, 1996b) számos florisztikai adatot közöl. Számos kisebb és a munkánkat közvetlenül nem érintő florisztikai és cönológiai adat, valamint tájtörténeti áttekintés alapos összeállítása Kertész (1995) bibliográfiájában található meg. A terület folyóinak és környezetük flórájával és vegetációjával több szerző is foglakozott. Tímár (1952a) 909 fajt említ a Berettyó és a Körös árterületeiről, 705 fajt a Maros árteréről. A Maros völgyét Tímár (1948, 1950) után Tóth (1967) elemezte doktori értekezésében. A Maros mente újaff florisztikai adatait Penksza et al. (1997a, 1997b) mutatta be. A Körös menti ligeterdőket Máthé (1936) vizsgálta. Kertész (1989) a dobozi ártéri ligeterdők florisztikai adatait közli. Tóth et al. (1996) a Körös-völgyi Természetvédelmi Területről teljes fajlistát közöl, 393 növényfaj adatait szerepeltetve. Emellett a terület tájtörténetét is megírják. Kapocsi (1997a, 1997b) a Vésztő melletti HoltSebes-Körös, és a Cifra-ági-holtág növényzetéről ad tájékoztatást. A hínárfajok határozója, a fajok hazai elterjedését is tartalmazva Felföldy (1990) munkája. Müvét a hazai és nemzetközi irodalmakat is figyelembe véve, a hazai herbáriumi adatokat is felhasználva jelentette meg. Ez a munka monografikus jellegéből adódóan is elengedhetetlen a hínárfajok meghatározásakor, és a fajok elterjedésének kutatásakor. A Körös menti holtmedrek növényzetének legfontosabb eredményeit Penksza et al. (1998) mutatta be. -8-