Dr. Penksza Károly: A Körös-menti szentély jellegű holtmedrek botanikai vizsgálata (1998) / 0757-2002

6. Javaslatok A vizsgált területek botanikai felmérése során a következő tapasztalatunk alakult ki. A folyamatos vízutánpótlás a legfontosabb. Erre példa a Szilvarév-zugi-Holt-Körös-be torkolló csatorna esete (23. kép). A csatornába a leginkább antropogén hatástól mentes területekre jellemző (ld. Danzugi-Holt-Körös keleti ága, Aranyosi-Holt-Körsös, Gyigerzugi-Holt-Körös) hínár társulás tudott kialakulni. 23. kép A Szilvarév-zugi-Holt-Körös-be torkolló csatorna. Szélsőségesen negatív eset a Német-zugi-Holt-Körös területe, ahol az antropogén hatás olyan mértékű (hétvégi házak és termőterületek övezik), hogy a hínárvegetáció ki sem tudott alakulni. A Német-zugi-Holt-Körös területe nem is érdemli meg a „szentély" jellegű holtmeder státuszát, hiszen a területén az eredeti növényzetre utaló fajok teljesen eltűntek. Szintén nagyon jó példa a Kisfoki-Holt-Körös, ahol a rendszertelen vízellátás miatt a hínár vegetáció csak szegényesen tudott megjelenni. A lebegő hínárvegetációnak mindössze csak egy tagja van, a Lemna minor (24. kép). -33-