Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 32 ­A híd birtoklásáért vívott 1849. febr. 24-i csatában különö­sen Leiningen-Westerburg őrnagy zászlóalja jeleskedett. Cibakházán ma is látható az az emléktábla, mely szerint ab­ban a házban lakott 1849 februárjában Kossuth Lajos, Damja­nich János, Leiningen-Westerburg Károly. /79 / 1849. március 3-án Kossuth és Damjanich átköltöztek Tisza­földvárra, és ott csatlakozott hozzájuk Klapka Gy. és Vécsey Károly. A március 5-i szolnoki csata terveit tárgyalták meg. A cibakházi és földvári asszonyok a sereg által kiutalt nyersanyagból sütöttek, főztek a katonáknak. Vári Szabó Sámuel lelkész, mint nemzetőr- kapitány külön gondoskodott 25-30 katonatiszt ellátásáról. T.földváron ezen a tavaszon kb. 25 ezer katona fordult meg. Több érdekességet megőrzött a szájhagyomány erről az idő­szakról. így pl. azt, hogyan "hajkurászták" a honvédtüzérek a cibakházi gyerekeket kardlappal az ágyúk körül, miközben a császári tüzérek lövöldöztek feléjük. Az egyetlen látványos kár a katolikus templomot érte: egy császári "golyóbis" el­sodorta a torony csúcsát. / 80 / Hivatalos adatok szerint 50 tiszaföldvári vett részt a har­cokban, a családok szájhagyománya szerint jóval többen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom