Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 31 1898-tól az államosításig 1

1 Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap 1

1 (röviden Alap ) volt a neve. Ekkor már áttértek a pénzgazdálkodásra. (Az I.vh-s hadikölcsönön bár vesztettek 200000 koronát, az Alap vagyoni értéke 1937-ben 120000 aranypengőí) Az Alap rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott már az Alap név felvétele előtt is. Szántóföldet, hús-széket, nagyvendéglőt, téglagyárat béreltek;vágóhidat, nagyvendéglőt, tisztasági- és gőzfürdőt létesitettek;majd a téglagyárat megvásárolták, modernizálták. Az Alap anyagi ereje kellett ahhoz, hogy 1876 és 1885 között a belterületen három, 1894-ben pedig a szőlőrészen is egy "vegyes alsóbb elemi" iskola létesülhessen. / 77 / f/ 1848/49 helyi vonatkozásai 1849 koratavaszán mozgalmas élet folyt T.földváron és környékén. A szomszédos Cibakháza mellett óriási hurkot vető Tiszán állandó híd volt. /78/ Nagyvárad-Békés felől Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét felé ez a híd biztosította a legrövidebb utat. A honvédsereg tiszántúli ( Vetter alá tartozó ) főerői - a Tiszával párhuzamosan - Szolnok és Tiszafüred között gyülekeztek. Alapvető fontosságú volt tehát Szolnok birtoklása. Mivel Szolnok a Tisza nyugati partján terül el, elfoglalásához és megtartásához biztosítani kellett a cibakházi hidat.