Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 70 "...de voltak lakások minden lepadlásolás nélkül is, és nagyon alacsony épületek,...ablakaik is alig voltak csak igen kevéssel magasabbak egy lábnyinál, az ajtajaik is maguk által készítve, fakilincs és fazárakkal, a melyeket vasból meghajlított görbe kulcsokkal zártak és nyitottak..."/123 / Szintén érvényes az idézet a tiszaföldvári épületekre is. Ez természetesen nem különlegesség, hiszen az Alföld más területeiről is ismertek ezek a megoldások. A XVIII. sz.-ban - az alaprajzi fejlődését nézve - a három osztatú lakóház már az elterjedt ( szoba, konyha, kamra ). Ez a módosabb helyeken négy osztatúvá alakult a századfordulóra. ( A kamrából 2. szoba jött létre, e mögé újabb helyiséget ,kamrát építettek.) Sem ez, sem a gang -T.földváron ereszaljának nevezik - nem vált általánossá a Tiszazugban. A lakóház külső megjelenésében egyszerű. Bútorzata is a tiszazugi házakra jellemző (pl. a tulipános láda, a vaczok stb). 1880-ban a statisztikai adatok szerint 1526 lakóház volt a településen. 1941-ben pedig már 2869.