Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 15 Tehát 172o-ban már éltek a faluban annyian, hogy szükség volt tanítóra, és el is tudták tartani. Annak, hogy az ekklézsia nem tudta igazolni ősi eredetét, más okai is lehettek, nem feltétlenül az, hogy lakatlan volt a falu. Az például, hogy a török idők állandó " elfutásai" alatt az egyházi iratok elkallódtak, vagy okozhatta azt az ágens hanyagsága is. /46 / Nem bizonyíték az sem, hogy 1715-ben Vezseny pusztájaként szerepel,1720-ban pedig egyáltalán nem szerepel az összeírásban. Más településekhez hasonlóan megtagadhatták, hogy öszszeírják őket, vagy elbújhattak az összeírok elől. /47 / Az is inkább azt jelzi, hogy éltek 1720-ban a faluban, hogy az 1723-as vármegyei össeirás az 1720-tól kezdődő betelepüléseket sorolta fel. /48 / Érdemes még megemlíteni erre az időszakra vonatkozóan, hogy bár a lakosság száma nőtt, de az elköltözési arány is magas, egészen 1737-ig. Bél Mátyás szerint " A falut kálvinista magyarok lakják, de ezek műveletlenek, durvák, kóborlók. Alig kilenc évvel ezelőtt telepedtek le,(be?) máris költözni akarnak." / 49 / Az elköltözések oka valószínűleg az, hogy T.földvár nem volt artikuláris hely. Bár az akkori földesúr, Olasz László engedélyezte a templomépítést, Erdődi Gábor püspök főispán tiltakozott ellene. Másik ok a birtokos által követelt terhek nagysága volt. / 50 / Bél Mátyásnak sokkal jobban tetszett az akkori Cibakháza. "Czibakháza a Tisza magas partján emelkedik ki a környező