Pete István: Tiszaföldvár társadalma (Tiszaföldvár, 1745–1817) / 0744-1998

- 28/f 11.sz:: Csárda a Borsós halom mellett, 'Özénhalom közeriében. Az 1747('/48-as Ö.i,7'59. sz

0 összeírás szerint: "Ad collem Özin in térit oriia Földvár Joannes Kovács arendat educil lator" Nagyjából: A Földvár területén Özénhalmán lakó; árendás kocsmáros /vagy csapláros/ Kovács János. Földvárhoz tehát a martfűi és héki részekkel együtt hat csárda és vendégfogadó tartozott: 4,,5.,7.,10.,11,számúak, 13.

SE

: a jelentős területű földvári szöllőrész;. 14. sz;: a cibakházi Öreg szöllő korabei területe. 15.sz: a cibakházi Bánom szöllő korabeli területe. 16

0sz: vályogvető, téglavető és téglaégető /z.h.=ziegel hütten/ a későbbi Csurgó tavacska helyén. A 3.sz térképmelléklet az előbbi kettő összemontírozása. Együtt látszik a vezsenyi, martfűi, és öcsödi átkelő /rév, überfuhr/, és együtt látszanak a fentebb^ számozás szerint felsoroltak. A 4.sz;. térképmelléklet az 1784-es ^iszaföldvárt mutatja, új számozás szerint. A lilás színnel kiemelt rész: a legrégibb sáncig, az anyakönyvezés kezdetekor /1745/ valószínű lakott terület. A sötétített északi rész az ősí-f'alu, a Tabáni. A kék szín a Tisza-mocsarat jelzi. 1: a pirossal keretezett épület a régi, 1737-ben elkészült templom. Ez;®, templom a mostanitól délebbre

1 állt, kh. a ma is látható) artézi kút díszmedence helyén. 2: a fentebb <már említett Ziegel hütten

0 3: a zöldes kiemelés az ólas kertek /földvári szóhasználattal "muszály kertek

4^/ területét mutatja. 1784-ben már a Sánc-tói délre is kiterjedt a község:, de még mindig halmaz;-település