Pete István: Tiszaföldvár egyesületi életének 50 éve (1845–1894) (Tiszaföldvár) / 0734-1998

- 5 ­Az apjához, öreg Major Mihályhoz, és testvérbáty­jához, ifjabb Major Mihály prédikátorhoz hasonlóan érdeklődött minden tudomány haladása iránt. 1802-ben Pesten járván, beoltatta nem egészen egy éves leány­káját szombati sámuel doktorral, himlő ellen. Szom­bati doktort kivallatta a dolog mikéntjéről, aki a magyarázat mellé átadta neki a bécsi Joan de Carro traktáját a himlőről, s mindezt az ifjú anya is vé­gighallgatta. Hazaérve Földvárra, nyomban tovább kellett utaznia, ezért testvérbátyját a templomépí­tő prédikátort kérte meg, hogy a kicsi lány megeredt oltásáról oltsa be a másik két gyermekét is. A prédikátor az apja nyomdokát követve szintén külföldi egyetem után került Földvárra j&BBBSflB&fr­BBXés a tudományokat a gyakorlattal együtt vélte értékelhetőnek és megbecsülhetőnek. Meghallgatta a sógor-asszonyát, elolvasta Joan de C arro értekezését, és a két rokongyermeken kívül még 15 gyermeket oltott be, sikerrel, himlő ellen. Szerinte a himlő "valósá­gos gyermekek pestise", ezért - a sikeren felbuzdul­va, tovább oltott. f izután átadta az ügyet a hely­beli kirurgusnak, aki viszont semmit sem tudott el­érni. 1802/1803 telén 90 gyermek halt meg himlőben, /a beoltottak közül egy sem!/. A r any Imre kasznár, akinek a kislánya az előző oltás miatt szintén e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom