Pete István: Tiszaföldvár egyesületi életének 50 éve (1845–1894) (Tiszaföldvár) / 0734-1998

- 19 dött. 1898-tól az államosításig "Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap" /röviden: Alap/ volt a neve. Ekkor már áttértek a pénzgazdálkodásra, s miközben az I.v. háborús hadikölcsönön vesztettek 200 000 koronát, az Alap vagyoni értéke 1937-ben: 120 000 aranypengőI Az Alap /pontosabban az irányító parasztemberek/ tevékenysége rendkívül szerteágazó volt, már az Alap név felvétele előtt is. Szántóföldet, hús-széket, nagyvendéglőt, téglagyárat béreltek, vágóhidat, nagyvendéglőt, tisztasági- és gőzfürdőt létesítettek, a téglagyárat megvásárolták és modernizálták. Bár az 1868. évi XXXVIII.t.c. 44.§. előírta iskola létesítését minden olyan helyen, ahol legalább 30 iskolaköteles gyermek van, az Alap anyagi ereje kellett ahhoz, hogy 1876 és 1885 között a belterületen három, 1894-ben pedig a szöllőrészen is egy "vegyes alsóbb elemi" iskolát létesítsenek.

1 1876ban megalakult az iskolaszék, és pontokba foglalták az iskolák létesítésének és működtetésének alapelveit: telek, építkezés, felszerelés, a tanítók fizetése, dologi kiadások, karbantartás az Alap terhére. A 16. pont kimondja: "A tandíj eltöröltetik, 55 az iskoláztatás kötelezővé tétetik." A "vegyes alsóbb elemi" iskolák koedukált rendszer^, felekezetileg semleges iskolák voltak, XA szöllőrészen 1880 óta református iskola mű• ködött.