Szlankó István: Dr. Varga Lajosról dióhéjban a 85. születésnapi megemlékezésen (1998) / 728-1998
Tanári munkája részének tekintette a természeti környezet megfigyelésén és leírásán túl a természeti jelenségek megfigyelését is. Tíz éven át végzett műszeres és vizuális meteorológiai megfigyeléseket melynek jelentőséget ad az a különös kapcsolat, hogy Tiszaföldvár az ország aszályháromszögében található. Több tízezernyi adatot és megfigyelést jegyzett fel, melyek ma is megtalálhatók, kutathatók a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban. Nevelő-oktató munkájának a 45 perces tanítási óra csak részét és nem egészét jelentette. Az órán kívüli gyűjtéseket, megfigyeléseket, a túrákat és tanulmányi kirándulásokat is tudatosan építette az ismeretátadás és ismeretszerzés folyamatába. Varga tanár úr nevéhez kötődik az odorvári kutatótábor megszületése is. Előzményei az 1964 előtti időszakhoz vezethetők vissza. A tiszaföldvári gimnáziumban szokás volt, hogy nyári szünetben egy-két lelkes tanár 10-15 tanulóval országjáró túrákat szervezett, hogy az Alföld közepén élő tanulók megismerjék az ország természeti értékeit, szépségét. így történt ez 1963-ban is, amikor a dr. Varga Lajos által vezetett földrajzszakkör a Bükkben túrázott. Ebben az időszakban a gimnázium turisztikai szakköre - más útvonalon - Németh Gyula tanár úr vezetésével szintén a Bükk hegységet választotta túraútvonalnak. A két csoport eljutott a dél-bükki Odorvárra, melyet a szeptemberi élménybeszámolóban mindkét csoportvezető alkalmasnak talált egy állandó tábor kialakítására. Tulajdonképpen ezzel vette kezdetét az odorvári kutatótábor, mely ma már közel 40 éves múltra tekint vissza. Az itt végzett megfigyelések, felfedezések - a Hajnóczy-cseppkőbarlang - kutatási eredmények, publikációk, országosan is ismertté tették Odorvár nevét-E kiemelkedően egyedülálló munkának az elindítása Varga tanár úr nevéhez fűződik. Az odorvári kutatótábor jelentőségét - a felfedezéseken túl - két tényező i adja: az egyik az, hogy a gimnáziumi földrajz tanítását az elméleti ismeretek elsajá- I tításán túl összekötötte a gyakorlattal, a terepmunkával. Megismerkedhettek a tanulók a mészkőhegységek sajátos jelenségeivel, a hegyvidéki falvak életével, a mészkő í hasznosításával, a hegyvidékre jellemző növény- és állatvilággal. Irányításával számos jelenségleírás, szakdolgozat, tanulmány született. Több egykori táborozó diák 16 Pihenő Nagyréven (Alpár környéke) 1962-ben (dr. Varga Lajos és Szlankó István)
