H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után (1964–1965) (1998) / 726-1998

Erősen talaj igényes» viszont a fagyot és a nedvességet jól bírja. finom szerkezetű» puha husu, ezek ellenére jól szállítható. Földrajzi elterjedése nem egyenletes/ #!•sz.mell.}/. - - - A fenti hat fő fajtán kivül még igen sok almafajta szolgál Hazánkban Ízletes gyümölccsel. /12.sz.mell.5/.

A Nyírség. A Ti sza-Szamos- vidék a magyarországi almatermesztés fellegvára

álmatermesztésünkről Írva» feltétlenül szót kell ejteni legnagyobb almaterraelő körzetünkről: a Nyírségről és a Tisza-Szamos-vidékről. Meg kell ismerni a Nyírség természeti földrajzi viszonyait, amelyek nagyban befolyásolják a mezőgazdasági termelést. - - - A táj tér.földrajzilag nem túlságosan változatos /14.sz.mell.,/. Éghajlatában igen sok előnyös vonás található, viszont megvannak a hátrányai is /15. sz.melléklet/.— Számolni kell pl. a fagyveszóllyel, ha nem is nagy mértékben /lo, 85,/. Főleg a homokbuckák mélyedéseiben, elhagyott folyóvölgyekben, amelyekben a talaj nedvesebb, hidegebb, nehezebb a felmelegedés, i^ezek fagyzugokként szerepelnek és károsan befolyásolják a termelést /lo, 81,/. - - - A viszonylag magas páratartalom és napsütés a télialmának egyedülálló szín-, illat-, cukor, vitamin- és zamatanyagát biztosítják.

A páratartalom és napsütés ilyen arányú kettős előfordulása szinte egyedülálló éghajlati tényező Hazánkban. Ezek produktiv irányban befolyásolják a gy ümöl cet érméié s minőségét és mennyiségét /30) 04 /•---A talaj szintén döntő tényezője a gyümölcstermelésnek, ezért fontosnak tartom a táj talajfaj tóinak ismertetését is /16 sz.mell}/. A nyírségi homokterületen igen érdekes jelenség a kovárványosodás, amely a savanyu, vagy semleges futóhomok területeken mindenütt jelentkezhet /1J.sz.mell}/.

A kovárványos rétegek akadályozzák a viz felfelé történő mozgását, csökkentik a párolgást, ami a nyári hónapokban igen fontos. Ezért kell védeni a kovárványos szalagokat pl. erdősávok telepítésével. Ez részben már meg is valósult. A Nyírségben utazva lépten-nyomon találkozunk célszerűen kialakított erdősávokkel /74, 36>68,/ /87, 112, /.----------A Tisza-Szemos- vidék a két fő folyő és a mellékfolyók feltöltődéséből keletkezett tökéletes sikság. A folyóvölgyek között tavi és mocsári lerakódások vannak. Legértékesebb részek a folyók alluvlális feltöltései mezőgazdasági szempontból, bár a Szemos völgye és a Nyírség közé ékelődő Ecsedi-láp /hajdani/kotu-s talaja is igen alkalmas gyümölcstermesztésre.— Gyümölcstermelés szempontjából a természeti feltételek komplexumának két fő típusát különböztetjük meg Északkelet-Eagyarországon, amelyek egymástól- 7 -