Mucsi János: A Hajnóczy-barlang terápiás hatékonyságának vizsgálata (1998) / 721-1998
A barlangi levegő magas CO^-tartalma elősegíti a kalcium ionizálódását, amely szövettömöritő hatású, csökkenti a tüdőszövet gyulladási készségét. A Ca ezenkívül görcs-és nyákoldó tulajdonsággal is rendelkezik, valamint elősegíti a nyák expektorációját is. /1,8,24/ Sokáig úgy gondolták, hogy a magas Ca -tartalmú speleoaerosol hiánya kizárja a barlangi mikroklíma gyógyhatását. Ezt cáfolja, hogy a sóbányákban létesített földalatti szanatóriumokban /Wieliczka, Szolotvino/ hasonló vagy még nagyobb hatásfokkal gyógyítanak légúti betegeket, jóllehet aerosoljukból teljesen hiányzik a Ca++, viszont nagy koncentrációban jelentkeznek a Na+- és Cl -ionok. /6/ A speleoaerosol Mg -tartalma általában olyan kicsiny, hogy jelentős biológiai hatást alig tulajdonítanak neki. A kalcium hatását potenciálja, illetve gyenge kuraszerü hatással rendelkezik, ily módon a magnézium ionok gátolják a neuromuszkuláris ingerületátvitelt, valamint akadályozhatják az érspazmus kialakulását. /4,6/ A barlangok semmilyen paraméter alapján sem tekinthetők statikus térnek. A felszíni időjárás változásai azonban csak megkésve és csökkent amplitúdóval érik el a barlangot. Minimális a hőmérséklet-, ill. légnyomásingadozás a nagyobb barlangok belsejében. A rövid ideig tartó felszini térerőzavarókát a barlang kiszűri, tehát Faraday-ketrecnek tekinthető. Ennek különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az időjárásváltozások okozta fájdalmak vagy görcsök szempontjából. /7/ A barlangi kiima hatásán kívül fontos még, hogy a napi 4-7 órás barlangi tevékenység után a barlangászok nem egy szennyezett levegőjű városban, hanem egy tiszta levegőjű hegyi táborban töltötték napjaikat. A felszínen dolgozó táborlakók légzésfunkciós állapota a bariangklima hatása nélkül is jelentősen javult, ami arra utal, hogy a barlangászok nagymértékű javulásáért sem egyedül a Hajnóczy-barlang kiimája a felelős. A barlangkutatók a barlangban erős fizikai terhelésnek vannak kitéve. A nehéz kúszásoknak és mászásoknak is köszönhető, hogy a barlangászok szervezete napjában négyszer annyi oxigént fogyaszt, mint például egy bányász a földalatti munkáját is beszámítva. /3/ A mi barlangkutató-táborunkban a felszínen dolgozó meteorológusok, ill. biológusok is jelentős fizikai munkát végeztek. A meteorológusainknak napjában többször fel kellett menniük mérni az 546 m magas Odorvár csúcsára, ill. a kb. fél km-ra lévő forráshoz.
