A tiszaföldvári Gimnázium alapításának 50. évfordulójára kiadott emlékkönyvvel és az ünnepséggel kapcsolatos tanulmányok, dokumentumok (1998) / 688-700-1998

Szlankó István: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium története az 1956-os forradalom után (1956–1971)

1961-Ъеп úgy emlékezett vissza erre az időszakra , hogy hasonló feltételekkel nem vállalná el mégegyszer .

Előzőleg Dr. Varga Lajost is kérték , vállalja el az igazgatói posztot . Mi lett volna , ha ... Nem tudjuk .

Annyi biztos , hogy mont nem nekem kellene Írnom ezt a visszaemlékezést .

Ruzsin István mint igazgató „őszinte , kedves és közvetlen kapcsolatot óhajt a tantestülettel . Segítséget , kérést szívesen meghallgat.....Ha voltak is alaptalan hántások , molesztálások , ezeket meg kell szüntetni . A feladatunk ma már : lezárni ezeket az ügyeket , nyugalmat , rendet teremteni. " ígéri t „minden rágalmazásától megvédi a nevelőket , ha azok valóban csak rágalmak ”.

„Azzal , hogy elvállalta az igazgatói megbízatást , tulajdonképpen bizalmat adott a tantestületnek, de ezt kéri maga felé is a tantestülettől”.

„Súlyponti célkitűzésűnk t materialistákat és jó állampolgárokat nevelni , ... ezért kell igen lelkiismeretesen foglalkozni a munkás- és parasztszármazásu tanulókkal".

pontos munkát követel a nevelőktől . A nevelési célok megvalósításához fel kell használni a Szülői munkaközösség és a KISZ segítségét is . A KISZ-nek nem lehetett tagja ,„aki ellensége népi demoktatikus rendszerünknek, osztályidegen vagy 1956.októberében vagy az azt követő időkben ellenforradalmi cselekményekben aktivan részt vett.”

Az 1956 utáni időszaknak egyik fő jellemzője volt, hogy valami ellenségképet mindig kitaláltunk magunknak . Csak a munkás és a paraszt volt a megbízható, már a kispolgári származás is gyanús . Ez a megkülönböztetés számtalanszor előfordult- 4 -