Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

állhat elő, azért lassan, lépésben jártassuk, vagy csutakoltassuk addig amig állalorvos meg nem vizsgálja a beteg állatot, aki ha a kólikás fájdalomnak az okát felismeri, gyógyítani tudja a betegséget, mig ellenkező esetben elpusztul a legtöbb esetben a beteg állat. A »kólikás« ló nem tud vizelni, mondja sokeselben a tulajdonosa. A vizelelrekedés ritkán fordul elő a lovaknál, de tény az, hogy a »kólikás« ló nem vizel sok esetben, azonban ennek az az oka, hogy a felfúvódott, vagy megterhelt bél-részletek leszorítják a húgyhólyag nyakát s ezcrt nem örül vizelet akkor sem, ha bármilyen izgató szert lesznek is a hugyutakba. Sok »kólikás« betegséget meg lehet egyszerű módon akadályozni. Tapaszlalalom szerint magyar ember munkába indulás clőtl az utolsó percig eteti a lovát s bárhol, ha kis időre is megáll, az az első dolga, hogy takarmányt lesz a ló elébe. Az állati szervezet egy élő gépezet, melynél az energiát a folyékony »piros benzin«, a vér adja. Az emésztés is munka, tehát ahhoz is energia, vér kell, mert a nélkül a gyomor nem működik, már pedig ha én befogom a jóllakotl lovamat, melynek a testéhez arányítva kis térfogatú gyomor feszülésig tele van, a gyomortartalom megemésztéséhez és annak a belekbe való lovajutásához a gyomornak sok vérre van szüksége, ha pedig a ló megy, munkát végez, a vér a végtagokhoz megy az ernésztőszervekből is, ezáltal nem lesz tökéletes az emésztés s a gyomorban pangó tartalom erjedni kezd, feszül még jobban a gyomor fala és a ló kólikás fájdalmakat jelez. Magunkról tudjuk, hogy étkezés után jó egy kis pihenés. Adjunk időt a gyomornak