Varga Lajos: Levél Dr. Gonda Sándor csépai állatorvosról (1996) / 659-1996
Kedves Tanár Ur ! Hálásan köszönöm megtisztelő levelét és elnézését kérem válaszom késedelme miatt. Nagyon megható számomra,hogy ennyi év elteltével emlékeznek,sőt foglalkoznak Édesapám személyével és munkásságával.Boldogan állok rendelkezésére, amennyiben segíteni tudok.Sajnos a háború altt nekünk is elvesztek és tönkre mentek a dolgaink,igy a képeket is részben a családból kaptuk,akiknél megmaradt. Röviden szeretnék csak kitérni Édesapám lótenyésztésen kívüli munkásságára is. Ö nagyon szerette az embereket,a környezetét, ahol éltünk,érdekelte annak múltja és jelene,ezért is próbált tenni annak érdekében.Foglalkozását hivatásnak tekintette,amely nagy állatszeretetéből fakadt. Legjobban a lovakat szerette.Mint fiatal katona állatorvos került kapcsolatba velük.Később falusi körállatorvosként nem elégedett meg a lovak gyógyításával,tenyészteni is szerette volna,de nem a régi igavonó lovat,hanem nemes törzskönyvezett fajtát.Sikerült meggyőzni a helybeli gazdákat a lótenyésztés előnyeiről,akik ismerve és szeretve őt,mint embert és szakembert anyagi áldozatokat hozva is mellé álltak és együtt kezdtek dolgozni.Jászberényből hozatott arab félvér méneket,ezekkel kezdték el a tenyésztési munkát^ Hosszú tudatos tenyésztői munka eredményeként hivatalosan is elfogadták "Tiszazugi arab félvért” mint tájfajtát. Az uj lóállományból válogatta össze a kettes,négyes,ötös fogatokat és tanította meg a gazdákat a szabályos hajtásra,fogatolásra,valamint a fogatok összeállitására és betanitására.Óriási munka és áldozatvállalás volt ez,amikor a legnagyobb dologidőben tavassaal gyakoroltak a versenyekre és kiállt ásókra. Több Ízben vettek részt járási»megyei sőt országos mezőgazdasági kiállításokon, ahonnan értékes dijakat hoztak haza.Sajnos lótenyésztési munkásságáról Írásos emlék nem maradt,csupán egy-két fénykép a kiállít ásókról. Amikor a faluban már több szép ló volt megalakította a levente egylet keretében a lovas levente szakosztályt és rendszeresen tanította lovagolni a fiatalokat. Az ö kezdeményezésére és támogatásával épült fel a református templom, amire még most is szerettei emlékeznek a hívők. Mint állatorvos járta a falukban a házakat,udvarokat /Csépa,Szelevény, Tiszasas volt a körzete/ beszélgetett az emberekkel,érdeklődött a régi életmód és szokások után.így sikerült sok,szinte már feledésbe ment régi eszközöket stb.összegyűjteni,amit aztán a Kunszentmártoni Múzeumnak ajándékozott. £53. " ■
